Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
71. 1990. február 9. „...A kereszt küllőin ... zöld kígyó tekergőzik...” „Makó város címere pajzs alakú. A címerpajzs kék színű körbefutó aranyszegéllyel, alul egy zöld vízszintes sávval. A címer fő alakja az arany színű kereszt, melyet a zöld mezőbe egy egyszerű abroncs rögzít. A kereszt küllőin jobbról balra zöld kígyó tekergőzik. A kígyó egy ezüst félholdra sziszeg. A kereszt tetején egy ezüst színű, jobbra néző holló ül. A bal alsó részén jobbra néző darumadár, mellette két zöld színű gyékény szál.” Forrás: Makó Városi Tanács 1990. január 10-i módosító határozata a 4/1974. sz. rendeletének a városi címer és zászló alkotásáról és használatáról. Makó Város Levéltára Polgármesteri Hivatal, Makó, 1975. Makó városjelképei a városcímer, a makói zászló és a város színei. A városnak története során több címeréről is tudunk. Fentebb leírt mai címere több régi címerelemet is tartalmaz. A különböző címereket régi időkből származó pecsétnyomók rajzaiból ismerjük. 1892-ben a makói levéltárban hét ilyet őriztek. A sok címervariáns kutatása és értelmezése komoly szakismereteket igényel, a heraldikusok foglalkoznak ezzel. Minden város keresi múltjának gyökereit, igyekszik feltárni jelképei értelmét. Makó címerének eredete kissé homályba vész, napjainkig nem egészen tisztázott. Mivel Makó 1526-ig valószínűleg csak falu volt, s azokban az időkben falvaknak nem lehetett pecsétjük, csak a földesúr pecsétje képviselte a települést. Bár nem bizonyítható, mégsem lehetetlen, hogy Makó címere nyomokban Szent István koráig visszavezethető, hiszen a legrégebbi nyomatokon talán nem galamb, hanem holló a legfelső madár, s a Csanád nemzetség címerében egyetlen madár, a holló található meg. Az Országos Levéltárban őrzött legrégibb pecsétnyomatokból kiindulva Tagányi Károly véleménye szerint a pecséten a keletkezés évszáma rejtetten szerepel, ugyanis Makó a mohácsi csata után lett mezőváros, amikor földesurai a törökök elől menekülve elhagyták, így ügyeit magának kellett intéznie, ezért hiteles pecséttel kellett bírnia. Ezért következtette ki Tagányi az ábrából az 1555-ös évszámot. Azt is lehetségesnek tartotta, hogy e pecsét létrejötte Gárdonyi Tamás városbírónak volt köszönhető, aki 1551-ben vitézül védte a várost a törökök támadásával szemben. Amikor 1597-ben a törökök felégették a várost, elpusztult a városi és egyházi levéltár, s ennek esett áldozatául a város címere is. Azután újravésették a pecsétnyomót MAKÓ VARAS PETZETI körirattal. Ez látható a Szeremlei Sámuel által az Országos Levéltárban megtalált 1615-ös és 1617-es levelek tiszta lenyomatain. Viták támadtak az M és P betűk jelentéséről, sőt a címer313
