Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
működött hazánkban. Itt talált helyet elsősorban az öntevékeny művészeti mozgalom. Ezekben az években megnőtt a néptánc, színjátszó csoportok, kórusok és dalárdák száma. Sorra rendezték városi és falusi szinteken a különböző, de mindig aktuális, hol a beszolgáltatásról, hol a szövetkezetesítés előnyeiről, hol a klerikális reakció elleni harcról szóló kulturális versenyeket, ahol „hozzáértő” zsűri döntött, szigorúan ideológiai alapon a helyezésekről, a továbbjutásról. Egy ilyen versenyről készült jegyzőkönyvből mutattunk be részleteket. Makón a hagymások által épített „Hagymaházat” alakították át 1949-ben városi kultúrházzá, „színház és kultúrterem céljaira.” A József Attila nevét felvevő városi és járási intézmény természetesen az adott körülmények között nem volt csodákra képes. Hosszú éveken át megpróbált színes, sokrétű, változatos és színvonalas programokat kínálni. Munkáját, amely nem volt mentes a hibáktól és buktatóktól sem, nehezítették egyrészt az anyagiak hiánya és a gyatra tárgyi feltételek, másrészt a korlátozott hatósugár és az esetenkénti kampányjelleg. Kérdések, feladatok: Milyen változások következtek be a Rákosi-korszak idején az irodalmi és a kulturális életben? Mik voltak azok az ideológiai szempontok, amelyek alapján megítélték egy-egy alkotás értékét? Mi jellemzi a szocialista realizmus műveinek témaválasztását, stílusát és ábrázolásmódját a különböző művészeti ágazatokban? Mennyire határozta meg akkor a politika a művek készítését, illetve előadását? Elemezd a forrás zsűritagjainak véleményeit! Mit állapítasz meg az 1950-es évek kultúrversenyeinek színvonaláról? Hogyan értékeled az öntevékeny művészeti mozgalom kialakulását, hatását az általános műveltségi színvonalra? Mi a véleményed a kulturális közintézmények számának gyarapodásáról és az amatőr művészeti csoportok korabeli működéséről? Makón milyen csoportok alakultak? Kérdezd meg szüléidét nagyszüleidet, milyen művészeti tevékenységre nyílott lehetőségük ifjúkorukban! Készíts helyettük egy visszaemlékezést élményeikről! Makón milyen épület adott helyet a városi kultúrház kialakulásának? Hol volt ez a ház, és ma milyen épület áll a helyén? Irodalom: Makó az első felszabadult magyar város III. Szerk. Korom Mihály. Makó, 1981. 97- 158. Forgó István: Tagosítás Makón. (1949-1952). Makó, 1976. (A Makói Múzeum Füzetei, 17.) Gergely Jenő-Izsák Lajos: A huszadik század története. Bp., 2000. (Magyar századok) 337-342. Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 6. 1914— 1990-ig. Bp., 1997. 279-280., 283-284. 293
