Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)

működése. Csak a párt jövőbeni magatartása alapján lehet majd véglegesen eldönteni, vajon demokratikus építőmunka útján akar-e járni, vagy a reakcióval akar-e együtt haladni.

A politikai bizottság a leghatározottabban megbélyegzi azt a rágalomhadjáratot, amelyet a Pfeiffer párt sugallmazására külföldön a magyar választások ellen folytatnak az ország jó hírének bemocskolására. A reakció szándékosan felfújja a választásokon szórványosan előforduló visszaéléseket. A politikai bizottság a visszaéléseket elítéli, tekintet nélkül arra, hogy kik követték el, és követeli a legszigorúbb kivizsgálást.

A politikai bizottság szükségesnek tartja a koalíció fenntartását és a munkásegység megszilárdítását. Ezek a szempontok fogják vezérelni pártunk vezetőit az új kormány megalakításra meginduló tárgyalásokon.”

Forrás: Makói Népújság, 1947. szeptember 2.

Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választás eredményei Makón.

1945. augusztus 16-án Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke közölte Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökkel, hogy a jaltai konferencia határozata értelmében Magyarországon is országgyűlési választásokat kell rendezni. Erre az időre a pártok már országszerte kiépítették szervezeteiket, és kongresszusaikon készültek a megmérettetésre. A november 4-i nemzetgyűlési választásokat, amelyen hazánk történelmében először a lakosság hatvan százaléka választóként résztvehetett, 57%-os eredménnyel fölényesen nyerte a Független Kisgazdapárt, így Tildy Zoltán vezetésével alakulhatott meg a kormány. Makón 21664-en kaptak szavazati jogot, de mintegy ezren nem éltek jogosítványukkal, és több százra rúgott az érvénytelen vok- sok száma. A makói eredmények hasonlítottak az országosra. A kisgazdapárt 10382 szavazatot gyűjtött be, ami a leadott szavazatok arányában 52%-ot jelentett. 21,5%-ot kapott a Szociáldemokrata Párt, 20%-ot Magyar Kommunista Párt, 4,2%-t a Nemzeti Paraszt Párt és mindössze 2,3%-ot Polgári Demokrata Párt.

Az újabb országgyűlési választásokra 1947. augusztus 31-én került sor. A sokoldalú és rendkívül széleskörű politikai harc eredményeként a belpolitikai élet, erősen polarizálódott. Kialakult a Baloldali Blokk, és mellette a Kisgazdapártból kivált ellenzéki politikusok, és a polgári pártok jobboldali frontja. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok koalíciója országosan abszolút többségre tett szert. Makón, amint az a közölt forrásból kiderül, a Kommunista Párt csak valamivel több, mint ötszázzal tudta növelni szavazatainak számát 1945-höz képest, ami összességében csak egy százalékos növekedésarányt jelentett. Az SZDP elvesztette szavazatainak több mint felét, sőt kevesebben szavaztak rá városunkban, mint amennyi tagot nyilvántartott. A Nemzeti Parasztpárt ellenben hatszázzal növelte voksait. Ennek ellenére a baloldali pártok alig negyven százalékot értek el, ami öt százalékkal volt kevesebb, mint az 1945-ös választási eredményük. A koalíciós pártok szavazataránya 54,7%-ot tett ki, ami alacsonyabb volt az országosnál. A Kisgazdapárt, a választások nagy vesztese, szavazóinak valamivel több, mint kétharmadát elvesztette. Meglepetést oko276