Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
A német előretolt állásokat a vasútállomás és a téglagyár körzetében elborította a tűzhullám. Virradt. A reggeli pirkadatban a város körvonalai már kirajzolódtak. Minden házat rohammal foglaltak el, az ellenséget egységenként bekerítették és megsemmisítették. ...Keletről hangos orosz hurrá hallatszott. Ezek Grisan- kov főhadnagy katonái voltak, akik jöttek, hogy egyesüljenek a harcoló egységekkel. ...Mindenki nagyon boldog volt, hogy Makó központi, nyugati és keleti kerületeit végérvényesen megtisztították a fasisztáktól... Makó utcáit jártuk. A lábunk alatt kitört ablakok üvegcserepei csillogtak. A város utcáin és terén a szél különféle papírfoszlányokat kavart. Lassanként megjelentek a felszabadított város lakói. Csodálkozva bámulták az orosz katonák arcvonásait, minden lépésüket figyelemmel kísérték... Makó város felszabadítása a német fasiszták uralma alól a helyi lakosságot megelégedettséggel töltötte el. A kíváncsiskodók összeverődött csoportjából előre jött egy öregasszony. A szemüvegét a szemére tette, s alaposan körülnézett. Még soha életében nem látott orosz katonákat, s teljesen más kép fogadta, mint amit elképzelt. ... mindaz nyilvánvaló hazugsággá vált, amit a fasiszták beszéltek, s a házak falára ragasztott röpcéduláikon hirdettek az orosz katonákról __ M akó városáért vívott harcokban életüket áldozták Hazánk bátor fiai...” Forrás: R. A Vészelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései 1964/1965. (részletek) Fordította: Farkas Ferenc. Fellelhető: Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XII. 37-77. R. A Vészelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései. Amikor 1944 augusztusában a szovjet csapatok áttörték a német-román frontot, és Románia területére léptek, majd 23-án Mihály román király átállt a szovjetek oldalára, a magyar politikai vezetésben is változás következett be, hiszen Horthy kormányzó leváltotta a német megszállás óta kormányon lévő Sztójay Döme miniszterelnököt, és Lakatos Géza tábornokot azzal a szándékkal nevezte ki miniszterelnökké, hogy készítse elő Magyarország kiugrását a II. világháborúból. Augusztus 25-étől román támadások kezdődtek Székelyföld ellen, a 2. Ukrán Front csapatai az Uz és Csobános völgyében átlépték az akkori magyar határt. A véd- hetetlennek bizonyuló Romániát a németek gyorsan kiürítették, a szövetségesek viszont semmisnek tekintették a bécsi döntések Erdélyre vonatkozó részét, és egy fegyverszüneti egyezményben Romániának ígérték Erdélyt, amennyiben részt vesz a Németország és Magyarország elleni további harcokban. Magyarország válaszút elé került. A rossz helyzetfelismerés és az irreális politikai gondolkodás eredményeképpen szeptember elején Dél-Erdély visszafoglalására küldték a 2. magyar hadsereget Kolozsvár térségéből, amelynek támadása rövid idő alatt ösz- szeomlott. A 3. magyar hadsereg előretörése pedig Arad-Temesvár térségében akadt el. Szeptember második felében megkezdődött Erdély kiürítése. 271
