Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
A makói gettóból a szegedi gyűjtőtáborba kellett szállítani a környék zsidóit, mintegy 8855 embert. Személyenként 50 kg súlyú csomagot vihettek magukkal, benne némi fehérneműt és 14 napi száraz élelmet. íráshoz való eszközöket és értéktárgyakat nem vihettek. A táborba szállítottakról a sajtó nem írhatott, a helyet 50 méter távolságra meg sem lehetett közelíteni, levélről, üzenetről szó sem lehetett. A makóiakat a szegedi Cserzy Mihály utcai téglagyárnál kijelölt gyűjtőtáborba szállították marhavagonokban, ott embertelen összezsúfoltságban barakkokban, sátrakban helyeztek el közel 9000 embert. Hamvas Endre Csanádi püspök levélben tiltakozott, és kérte a szerencsétlen emberek megmentését, elítélve a faji diszkriminációt. A makói zsidók deportálása 1944. június 15-én mégis megindult. Az elképesztő fertőzésveszélyt figyelmen kívül hagyva a nőket a zsinagógában testi motozásnak vetették alá. Ezt követően az állomásra hajtották őket. A rekkenő hőségben téli ruhában vonszolták magukat. Saját szállítási költségeikre is beszedtek tőlük 1-1 pengőt. Vorhand Mózes főrabbi nem élte meg a deportálást. Budapesten egy iskolaszolga jelentette fel. A bántalmazások során szerzett sérüléseibe halt bele. A makói Jángorban lévő temetőben található sírhelye a hazalátogató zsidók számára ma már zarádokhely- nek számít. Június 29-én Szegedről három vonaton indították el a gyűjtőtábor szenvedőit. Egyeseket az auschwitzi haláltáborba, másokat a bécsi polgármester kérésére közmunkák végzésére Strasshofba, közülük sok makói megmenekült. Az auschwitzi koncentrációs tábort alig néhányan élték túl, közülük páran még ma is Makón élnek, de az átélt borzalmakról nem beszélnek, az a véleményük, hogy akik nem élték át, nem hiszik el, hogy mindaz a kínszenvedés, ami velük történt, valóság volt. Az európai zsidóság embervesztesége meghaladta a 6 milliót, Magyarországé 564000 körüli, 1881 makóit hurcoltak el, 1159 ortodox és 453 neológ zsidó pusztult el. A túlélők száma 369 lehetett. Az áldozatok névsorát Makón hősi emlékmű őrzi a következő felirattal: KEGYELETTEL ŐRIZZE E HELY MAKÓ VÁROS 1159 ELHURCOLT ZSIDÓ POLGÁRA ÉS HŐSI HALÁLT HALT MUNKASZOLGÁLATOS FIAI EMLÉKÉT. Kérdések, feladatok: Mi a holocaust jelentése? Makón mennyi volt a zsidók száma vagy számaránya az 1940-es évek körül? Milyen szélsőjobboldali szervezetek alakítottak olyan pártot Szálasi, majd Hubay Kálmán vezetésével? Milyen hatással voltak a zsidóság sorsára a nálunk is bevezetett zsidótörvények? Ki volt az a makói polgármester, akinek a makói ideiglenes gettó helyét ki kellett jelölnie? Mit tiltottak meg a zsidóknak, amitől a város lakóinak is rosszabb lett a helyzete. Mikor rendelték el Makón a sárga csillag viselését? 268
