Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
59. 1929. szeptember A Csanádvármegyei Könyvtár „Amely kor az őseitől öröklött emlékeket lekicsinyli, kegyelettel nem őrzi és gondozza, az a kor a csúf hálátlanság, vagy legalább is a vétkes köny- nyelműség bélyegét önmaga süti homlokára, mert jövő nemzedékek vissza nem szerezhető kincseit pazarolja el.” (Petrik Albert) „E füzet megjelenése alkalmából nem mulaszthatom el hálás köszönete- met kifejezni méltóságos Tarnay Ivor alispán úrnak, aki szíves támogatásával elősegítette, hogy e szerény füzet a „Csanád vármegyei könyvtár”-ban napvilágot láthasson. A sajtó alá rendezés fárasztó munkáját dr. Eperjessy Kálmán tanár úr volt szíves magára vállalni. Önzetlen buzgalmának, szíves barátságának köszönhetem, hogy a kézirat nyomtatott alakban megjelenik. Felhasználom az alkalmat, hogy ... Árva János vármegyei főlevéltárnok úrnak, aki a nehezen hozzáférhető terveket, levéltári adatokat mindenkor a legnagyobb előzékenységgel bocsájtotta rendelkezésemre, továbbá Jóst Ferenc és Jenő kollegáimnak, akik a rajzok elkészítésében segédkeztek, ezúton mondjak őszintén átér- zett köszönetét. 1929. szeptember hó. Kovács Gyula.” Forrás: Kovács Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig. Makó, 1929. (Csanádvármegyei Könyvtár, 17.) Előszó 4. A Csanádvármegyei Könyvtár. Makó múltbeli szellemi fejlődésének fontos tényezője volt, hogy Csanád megye 220 évig a városban tartotta székhelyét. Történetének kutatását elsősorban a megye kezdeményezte. Főispáni sugallatra született Borovszky Samu megyei monográfiája, és alispáni segédlettel valósult meg a Csanádvármegyei Könyvtár sorozat. A reformkorban Szirbik Miklós, a tudós pap (1781-1853), a 19. század második felében Reizner János (1847-1907) írt a város történetéről, 1884-ben a Lonovics József főispán kezdeményezte Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat létrehozását, a két világháború között pedig a Csanádvármegyei Könyvtár alkotógárdája Eperjessy Kálmánnal az élen törekedett Csanád vármegyének, s azon belül különösen Makónak és környékének a múltját felderíteni, történetét hiteles adatok alapján megírni, megíratni, valamint az érdeklődőkkel megismertetni. Az első világháború után a trianoni döntés következtében Makó elvesztette déli és keleti vonzáskörzetét. A gazdasági lehetőségek beszűkülése ellenére a szellemi élet sajátos, új felvirágzása következett be annak ellenére, hogy a város több szellemi kiválóságát elveszített. Távozott Juhász Gyula, Madzsar Gusztáv, Sümeghy Dezső, meg252
