Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
A hetedikes gimnazista már nem az internátusbán lakott, nevelőként fizetéséből igyekezett eltartani magát. Az iskola önképzőkörének aljegyzője lett. A kör elismerte verseinek szépségét zengzetességét, javasolta aranykönyvben való megörökítésüket. A Diósszilágyi Sámuel főorvos által vezetett Stefánia Szövetség irodalmi estjén versei már együtt hangzottak el Juhász Gyula, Móra Ferenc műveivel. Micsoda elismerés ez egy induló költőpalántának! Az igazi nagy siker ekkor számára első verseskötetének, a Szépség koldusának megjelenése volt. 300 példányban látott napvilágot. A legelsőket Juhász Gyulának és Móra Ferencnek dedikálta, makói barátai közül palántanevelő szerkesztőjének Saitos Gyulának, majd Kesztner Zoltánnak, Gebe Mihálynak, Galamb Ödönnek, Eperjessy Kálmánnak, Tettamanti Bélának, külön díszkötésben Gebe Mártának és természetesen Espersit Jánosnak, aki a Makói Reggeli Újságban a kiadott 45 vers alapján valódi tehetségnek, komoly ígéretnek nevezte őt. 1923 januárjától kilépett a gimnáziumból, magántanuló lett. Ekkor költözött Espersit János házának alsó lakásába. Lányához, Cacához írta a Leányszépség dicsérete című versét. Elköszönő szelíd szavak című költeménye a szeretett kisvárostól és „jó idős komáitól” való búcsúja (1923). Ezen az őszön hagyta el tartósan Makót miután júniusban sikeres magán vizsgát tett a VII. és VIII. osztály anyagából. Decemberben a pesti Werbőczy Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Makói pártfogói támogatták a szegedi egyetemre való beiratkozását. 1924 szeptemberében ő tudósított még a makói Hollósy Kornélia Színház előadásáról a Színház és Társaság című lapban. Makói barátaihoz még sokszor visszatért, és a város intézményei közül napjainkban is több viseli büszkén a magyar költészet e naggyá lett tragikus sorsú személyiségének nevét: a gimnázium, amelynek termeiben tanult, s műveivel színvonalának mércét adott, továbbá a városi könyvtár és a múzeum. Az Espersit-ház irodalmi múzeumában kiállított emléktárgyak között ma is ott él szellemisége. Kérdések, feladatok: A jeles magyar költő életútjának áttanulmányozásakor kísérd figyelemmel, hogyan került József Attila Makóra! Nézd meg a gimnáziumi évkönyvekben, kik voltak a tanárai, milyen tantárgyakból, hogyan teljesítette tanulmányi kötelezettségeit! Keresd fel egy városnéző séta során azokat a helyeket, amelyekhez a diákköltő makói tartózkodása során szorosabban kötődött! Például az internátus és a gimnázium épületét, az Espersit-házat, az ihletet adó helyeket, a Maros-partot! Hogyan nyilvánult meg verselő tehetsége a gimnáziumi években? Gyújtsd össze azoknak a pártfogóinak a nevét, akik irodalmi pályájának felívelését segítették! Keresd meg, hol található Makón az a tábla, amely első verseskötetének, a Szépség koldusának állít emléket! Kik voltak a makói években József Attila verseinek ihletői? Idézd fel néhány versét, amelyek helybeli érzelmi kapcsolatai hatására születtek! 250
