Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
1919. január 13. „...Hangoztatja...törhetetlen ragaszkodását az ezeresztendős ország csorbítatlan egységéhez...” „Csanád vármegye törvényhatósága osztozik ama mélységes aggodalomban, amely Hont vármegye közönségének feliratában kifejezésre jut. Borzadva látja, mint jutott az ország az enyészet szélére, mint lepnek meg idegen hadak mind nagyobb és nagyobb területeket az ország testéből. Átérzi azt, hogy egyedül és csakis a végveszély percében egyesülő és tömörülő magyarság az, ami megmentheti a jövendő részére az országot s ennél az egyesülésnél, mentő munkánál nagyobb és szentebb feladatot e pillanatban nem ismer. A vármegye közönsége lelke mélyéből fakadó kiáltással fordul a kormányhoz, a pártokhoz, az ország összes törvényhatóságaihoz, hogy félretéve minden ellentétet, elsimítva minden széthúzó törekvést, egyesüljenek a boldogtalan magyar nemzet megmentésére. Hirdessék, hogy az egységes magyarságban van az az erő, ami gátat vethet ellenségeink törekvéseinek, s ne akarják érdekellentétek, osztályharc felidézésével megsemmisíteni a magyarságból azt, ami még megmaradt. Nyíltan és őszintén állást foglal a vármegye a magyar nemzeti hadsereg felállítása mellett, egyetlenegy, de szent céllal, az ország megvédésének céljával. Hirdeti ama megingathatatlan meggyőződését, hogyha az országnak lett volna erős, nemzeti érzéstől áthatott hadserege, úgy a cseh és oláh hadak nem vettek volna erőt északi és keleti törvényhatóságainkon. S hangoztatja újból törhetetlen ragaszkodását az ezeresztendős ország csorbítatlan egységéhez, ennek magyar voltához, utalva arra, hogy erőszak nem szül még jogot s csak az veszhet el mindörökre, amiről egy nép önmaga mond le. Mélységes együttérzéssel viseltetik ama törvényhatóságok népe iránt, amelyek idegen hatalom jármát nyögik s kifejezést ad ama reményének, amely az ország mostani állapotánál és helyzeténél jobb, derűsebb jövőt ígér. A maga részéről minden törekvése, minden munkálkodása, gazdaság és kultúra terén egyaránt ezt a szent célt igyekszik szolgálni. Dr. Návay Lajos törvényhatósági bizottsági tag indítványára kimondja még azt, hogy nem hajlandó támogatni az ország egységét megbontó, ki nem próbált és épp ezért veszélyes elméleteken nyugvó kormányzást s minden •erejéből tiltakozik az ország föderalizálása ellen. Miről a vármegye alispánja további eljárás végett a Hont vármegye közönsége jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Jegyezte és kiadta: Tarnay Ivor vármegyei főjegyző.” FORRÁS: Hont megye átirata Csanád megye törvényhatóságához■ CSML Csanád megye 31-1919. kgy.jkv. 2619.-1918. ikt. sz. 55. 232
