Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
II. A CSANÁD NEMZETSÉG SZÁZADAI 4. 11. század eleje „...Csanádot... azzal tisztelte meg a király,...” „...Csanádot pedig, aki tarisznyájából a nyelvet előhúzta, azzal tisztelte meg a király, hogy megtette őt a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. A király ezt mondta még azután: „Mától fogva azt a várost nem Maros városának hívják többé, hanem Csanád városa lesz a neve. Amiért te pusztítottad ki közepéből ellenségemet, te légy ennek a megyének az ispánja, amelynek majd a magad nevét adod, és hívják is Csanád megyének, míg csak emberi nemzedék létezik.” Ezek után Csanád felkereste azt a helyet, ahol álmában az oroszlán elébe tűnt, s ott Szent György vértanú tiszteletére monostort emelt, megtelepítve benne apátjukkal együtt a Keresztelő Szent János monos- torabeli említett görög szerzeteseket...” FORRÁS: Az államalapítás korának írott forrásai. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1999. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) 416-417. Almási Tibor fordítása. Csanád megye megalakítása. Csanád, a nemzetség e néven ismert első tagja, Ajtony vitéze, Marosvár parancsnoka, majd árulója, a legenda szerint seregével a Tiszán átkelve, első ízben a Marosvártól nem messze levő Kökényémél ütközött meg Ajtony hadával. A csatából megfutamodva serege a Szőreg és Kanizsa közötti Tisza-szakaszra vonult vissza, Csanád pedig az Oroszlánosnak nevezett dombnál vert tábort. Szent Györgyhöz imádkozva megfogadta, hogy győzelme esetén monostort alapít tiszteletére. Almában egy oroszlán ébresztette fel, figyelmeztetve, hogy induljon támadásra. E győzelem után alapította ezen a helyen Oroszlánosmonostorát. E mondái történet valóságalapja talán annyi, hogy ezt a helyet az Árpád-korban tényleg a Csanád-nemzetség birtokolta, ám nevét valószínűleg a bejáratát díszítő kőoroszlánokról kaphatta. Az is legenda lehet, hogy Ajtony alvó seregeit Nagyősznél Csanád csapatai megfutamították, hiszen Oroszlános (ma: Oroszlámos) és Nagyősz hozzávetőlegesen 40 km távolra voltak egymástól. Köztük félúton feküdt Nagyszentmiklós, ahol az Ajtony- nak tulajdonított aranykincs előkerült. Kissé mesemotívumnak tűnik Ajtony megölése és fejének a királyhoz vitele, de tény a királyi sereg győzelme és Csanád megjutalma- zása. 21
