Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
51. 1888 „A Pester Lloydban ma olvasom azon óriás forgalmat, amelyet hagymával Makó tett...” „A Pester Lloydban ma olvasom azon óriás forgalmat, amelyet hagymával Makó tett. Nem találná helyén a tisztes tanács, hogy a városnak ezen világ forgalmi jelentőséggel bíró termelése a brüsszeli világkiállításon ne ma- nifestáltassék. Még egy hétig van idő a bejelentkezésre. Kérem, uraim, tegyék meg városuk érdekében, de hazánk dicsőségének emelésére is e kiállítást. Szíveskedjenek hagymájukból egy garmadát kiállítani, éspedig egy garmada vöröshagymát és egy garmada fokhagymát. Ennyi legyen az egész kiállítás, erre jön egy felirat, amely megmondja magyar, német és francia nyelven, hogy e város ilyen hagymából képes ennyi meg ennyi vagonnal szállítani évenként. Két négyzetméteren a kiállítás elférne, esetleg egy négyzetméteren is. A térdíj 40 forint négyzetméterenként s ebbe az összes költségek már bele vannak értve. Kérem sürgős intézkedésüket.” FORRÁS: Ordódy Lajos, az Országos Gazdasági Egyesület igazgatójának levele Makó városához. ML Polgármesteri Hivatal 1888. 2827. Fellelhető: Makó monográfiája, 2. 126. A makói hagymatermesztés első sikerei. A kiegyezés után törvényes keretek között indult meg az új, polgári társadalom fejlődése. Vidékünk mezőgazdálkodásra alkalmas területein megjelent a szabad birtokos parasztság, kevés maradt a nagybirtok, a földszerző paraszti réteg egyre gyarapodott. A polgári fejlődés eredményeképpen átalakult a táj arculata. A reformkorban megindult a folyószabályozás, és a belterjes mezőgazdaság terjedése nyomán megszületett a műtáj. Az Alföld néhány városában már a 19. század első felében kezdett kialakulni a tájra jellemző kertkultúra, amely szőlőre, gyümölcsre vagy zöldségre épült. Olyan mezőgazdasági ágazatok indultak fejlődésnek, mint a paprikatermesztés Szeged és Kalocsa környékén, valamint a hagymatermesztés Makón, amelyek e vidékek mezőgazdasági kultúrájának máig meghatározó jelleget adnak, és a területet külföldön is ismertté teszik. A makói hagymakultúra kialakulása lassú folyamat eredménye. Eleinte az önellátás mértékéig termelték, majd a szomszédos megyék piacaira. A termelők igazodtak a földrajzi adottságokhoz, létrehozták a makói tájfajtát, majd kifejlesztették a szárított, a kemence fölött hőkezelt dughagymás eljárást. Elsősorban a zsellérek foglalkoztak a hagyma piacra termelésével. Az agrárgazdaság országos és nemzetközi piacain csak jó minőségű, nagy mennyiségű terménnyel 214
