Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

I. Táj és ember

levélkiadás és a nemzetközi levélváltás. Nyugati jogforrásokat használva mintaként megindult a törvényalkotás.

Kérdések, feladatok:

Mi volt a különbség az Ajtony szállásterületén és udvarházában folyó gazdálkodás között?

Ki kereskedhetett sóval a középkori Magyarországon?

Hogyan vámolhatta meg Ajtony a marosi folyami szállítást?

Miért nem engedelmeskedett Ajtony a királynak?

István kiket győzött le, mielőtt a Maros-vidék ura ellen fordult?

Honnan tudhatjuk, hogy bár megkeresztelték, mégsem követte a keresztény elveket?

Figyeld meg a térképen, milyen földrajzi adottságok jellemezték Ajtony földjét! Vedd figyelembe a teljes kiterjedésű területét!

Kik azok a görögök, akiktől hatalmát „kapta”? Keress választ arra, miért támogatták őt?

Milyen világhírű kincslelet került elő Ajtony területén, hol őrzik most?

Miből gondolhatják a kutatók, hogy nehezen hihető, hogy hét felesége volt?

Nézz utána, ki volt Keresztelő Szent János! A róla elnevezett monostorban milyen rend szerinti szertartások folyhattak? Tisztázd, mi a monostor?

Irodalom:

Györffy György: István király és műve. Bp., 1977. 163-176.

Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged, 1999. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 15.) 408-430.

Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. Pannonién K., 1999. (Magyar Századok sorozat) 42-134.

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp., 1998. 100.

19