Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
Az áprilisi törvények megteremtették a jogi alapot a polgári átalakuláshoz és a nemzeti függetlenség elnyeréséhez. Miért nem volt önálló magyar hadserege az országnak? Mi volt a főhad-parancsnokságok jelentősége? Melyik az a négy magyarországi főhad-parancsnokság, amelyeket az uralkodó királyi kéziratban a Batthyány-kormány alá rendelt? Hogyan kezdett hozzá a Batthyány-kormány az önálló magyar fegyveres erő kialakításához? Milyen alapon kezdődött meg a magyar hadsereg szervezése? Milyen alakulatokból jött létre a honvédség? Mi volt a szerepe ebben az önkéntes mozgó nemzetőri zászlóaljaknak? Mi volt az OHB legfontosabb feladata Jellasics seregének betörése, a pákozdi magyar győzelem, majd a schwechati vereség után? Miért jelentkeztek az elítélt rabok is önként a hadseregbe? Mondj konkrét példát! Kikhez folyamodott és milyen eredménnyel Sárkány József kérelmében? Mire hivatkozott a kérvényben, miért akart kiszabadulni? A levél keltezéséből milyen fontos politikai és katonai helyzetváltozásra következtetsz, ami nélkülözhetetlenné tette minden magyar haderő összefogását? Mi lett a levélíró, illetve testvére sorsa a szabadságharc végén? Irodalom: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája, 4.) 446-475. A szabadságharc katonai története. Szerk. Bona Gábor. Bp., 1998. Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik. Bp., 1997. 76-77. 176
