Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
látták el feladatukat. A felekezetileg vegyes újvárosi rész létrejöttével számuk három főre emelkedett. Az 1800-as évek második negyedében már tizenketten húztak fizetést a város kasszájából. Feladatuk közé tartozott többek között a körlevelek, városi és vármegyei rendeletek közzététele, a belterületi kézbesítés, segítség az adóbehajtásban és a közmunkára való kirendelés. A tizedes egy városi tizednek az élén állt. A tizedek száma a város területi növekedésével egyetemben a kezdeti háromról, huszonegyre, majd ötvenre emelkedett. A tizedesek, hasonlóan a kisbírókhoz részt vettek az adóbehajtásban, közbiztonsági feladatokat láttak el, részt vettek a tűzmegelőzési és oltási munkákban. A határt csőszök vigyázták, a város apaállatait bikások és csődörösök gondozták. A harangozok mellett a templomok tornyában őrök kémlelték a határt és a várost. Két óragondviselő felelt a katolikus és a református templom tornyában elhelyezett órák pontos és állandó működéséért. A város alkalmazottai a 18. század elején nem kaptak fizetést. Munkájukért adó- elengedésben részesültek. Később előtérbe került a pénz és a természetbeni javadalmazás. A fentebb közölt (éves) fizetési lista bemutatja, hogy a városi közigazgatás milyen sokrétű és szerteágazó feladatot jelentett. A püspök-földesúr Temesvárott tartózkodott, de uradalmának központja Makó volt. Tisztjei itt látták el birtokirányítási feladatukat, és egyúttal felügyeletet gyakoroltak a városi közigazgatás felett. Polgári ügyekben másodfokon ítélkeztek. Az uradalmi tisztek munkájukért fizetést kaptak. A városi jövedelmekkel való összehasonlítás céljából megemlítjük, hogy azonos időszakban Szilágyi Sándor igazgató ügyvéd éves jövedelme 1250 forint. Természetben 60 pozsonyi mérő búzát és árpát, valamint 76 mérő zabot, 12 akó bort, 12 öl tűzifát, 24 kocsi szénát és 36 rudas szalmát kapott. Bárány József számadó tiszttartó 700 forintos jövedelemben, és azonos mennyiségű természetbeni juttatásban részesült, mint az igazgató. A kasznár 400, az ispán 300, az írnok 200, a püspöki lakház gondnoka 250, a kertész pedig 200 forintos fizetésre tett szert. A nyolc hajdú egyenként 60 forintot kapott az uradalmi kasszából. Az Ürge család harmadik tagja, Antal kéményseprőként 50 forintot keresett. Öt uradalmi csősz egyenként 50 forintos díjazásban részesült. A püspöki uradalomban nyolc tiszt és tizennyolc cseléd teljesített szolgálatot 1835-ben. Fizetésük összesen 5919 forintot tett ki, és kiszolgáltattak részükre 628 pozsonyi mérő búzát, 324 mérő árpát, 232 mérő zabot, 63 akó bort, 60 öl tűzifát, 95 kocsi szénát és 594 rudas szalmát. A cselédek a felsoroltakon felül csizmát, kalapot, dolmányt, köpönyeget, szűrt, sapkát, lajbit és nadrágot vételezhettek fel általában évente. Szómagyarázat: conventio nótárius font diurnista licitatio reparatio- megegyezés (itt fizetés)- jegyző- 0,49 kg- napidíjas- árverés- javítás 172
