Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
51. Vigh József római katolikus harangozónak 6 forint természetben négy köböl búza, és 4 font faggyú gyertya 54. Áts Sándor óragondviselőnek természetben 4 font faggyú gyertya 57. Ürge János kéményseprőnek természetben 12 köböl búza 58. Ürge Miklós utca tisztítónak két pár csizma ára természetben három köböl búza 59. Farkas József dobosnak két pár csizma árába 60. Z. Nagy Ferenc Sz. Lőrinci csősznek egy pár csizma ára természetben 4 köböl búza 64. Sismis János városházi strázsa és fűtőnek két pár csizma ára természetben 5 köböl búza 5 köböl árpa 71. Vajda Antal szállási kapitány fizetése 76. Gruber Antal tizedesnek 125. Tóth Antal tizedesnek Összesen: Jegyzetté Raffay Mihály hites jegyző.” 10 forint 30 forint 28 forint 12 forint 54 krajcár 20 forint 12 forint 54 krajcár 30 forint 6 forint 27 krajcár 50 forint 12 forint 54 krajcár 30 forint 15 forint 15 forint 6891 forint 23 krajcár FORRÁS: Fizetési lista. CSML ML Püspöki uradalom iratai. Magyar. Esküdtbírói számadások. A török utáni új város, két csomópont — a mai református ótemplom, és a belvárosi római katolikus templom — köré települt. A református fertályt Szent Lőrincnek, a katolikust pedig Bujáknak nevezték. A két rész közötti határt a mai Szegedi utca képezte, a város a Marostól a Nagyérig terjedt. 1719-ben építették fel a városházát a mai Gőzmalom és Szegedi utca sarkán, ahol a választott bíró és egy-két esküdt intézte a lakosok ügyes-bajos dolgait. Makó népességének gyarapodásával egyenes arányban szaporodtak a tanács igazgatási teendői. A tanács élén, a püspök-földesúr három jelöltje közül választott bíró állt, akit 1742-től főbírónak tituláltak. A választásokat, amik népgyűléseken történtek, 170
