Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

IV. A város felvirágzása a 18–19. században

37.

1834-1835

„...E széki palota ...oly méltóságra emelkedett,...”

1. „Vármegyeháza, mely elébb földszint lévén építve, s benne nem elegendő szobák: most egy emelet tevődik a régi falakra, s ki is toldódik, Giba Antal földmérő úr által készíttetett terv szerént. ... Tenni fog a homlokfal hossza 40, a kétfelől lévő egyik-egyik szárnyáé 13 ölet. — Osztályai lesznek: földszint a levél- és pénztár, tágas cancellária, főnotariusi, és fő adószedői 5- 5 szobából álló lakás, konyhával és kamarával. — Felülről a gyűlési nagy terem, 9 öl hosszúságú, 8 öl szélességű, hátulról oszlopos karzattal, főispányi lakás 2 kisebb teremmel, 2 elő, s 4 lakó szobával, alispányi lakás éppen olyan, s annyi osztályú, mint amaz. — ...a nagy terem alatt, úgy, szinte az udvar felől az egész épületben, alól felyül, tágas és pompás tornác. A fő feljárás, vagy grádics, az épület közepe táján, 8 sukk szélességű veres márványkőből, a két szárnyaknál pedig mellékes grádicsok. — Ezen kívül van már az udvaron, a keleti oldalon emeletes tömlöc, 60 rabok számára, ... — két rendbeli istállók, és színek, nemcsak ezen bent lakók, hanem egyszersmind a beszállók lovaiknak, s kocsijaiknak számokra.”

2. „...az egy-két századok alatt szaporodható szükségnek teljesen megfelel, benne dísz ékesség is elegendő vagyon. ...E széki palota, melynek alapjai 1834 április havában tétettek le, negyedfél esztendő alatt oly méltóságra emelkedett, hogy nagyterme a mai örömünnepen, először, Méltóságod boldog bevezetésére nyílhatik meg.”

Forrás: 1. Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835-1836. Makó, 1979. (A Makói Múzeum Füzetei, 22.) 22.; 2. CSML Csanád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1837. évi 2035. sz. határozat. Giba Antal harmadik megyeház tervének homlokzati rajza, 1833. ábra: In: Giba Antal emlékülés. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 1988. (A Makói Múzeum Füzetei, 59.) 20.

A megyeháza építése.

Makó megyeszékhellyé válásának hosszú folyamata az 1700-as évek első felére esett. A törökök kiűzése után a Habsburg birodalomba való beilleszkedéskor tették az első kísérletet a nemesi vármegye újjászervezésére. A környékre még nem tértek vissza a nemesek. A megyét e korban a lakosság kis száma és a birtokhatárok rendezetlensége jellemezte. Az uralkodó által főispánnak kinevezett Nádasdy László Csanádi püspök Szegeden lakott, a Helytartótanács a Csanád vármegyének szánt leveleit Makóra továbbította, ahonnan a bírák és esküdtek a megye nevében a város pecsétjével hite155