Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
35. 1823. november 29. „...Ferenc fiamnak hagyom a városon fekvő házamat...” „Alább írott érezvén mostani súlyos nyavalyámban utolsó végemhez való közelítésemet, ép elmével, élő nyelvvel utánam megmaradandó kevés vagyo- naimról a város elöljárói közül hozzám érkezett reqvisitus bizonyságok előtt következendő testamentomi rendelésemet teszem, úgymint: 1. A szállás földemből már mindegyik fiam közül egy-egy fertály földdel, valamint az vélem lakó Ferenc fiam is részesítve lévén, a magam szükségére feltartott egy fertály földemet a velem lakó Ferenc fiamnak azon hűséges gondviseléséért, melyet irántam mind egészségemben , mind betegségemben kimutatott, oly formán hagyom, hogy a szálláson lévő épületek és örökségek, mint saját költségemen építtettek, ugyanezen fiamé legyenek: így tehát ő né- kie, mivel János bátyjától egy fertályt készpénzen megvett, egy fertály pedig jussába esett, ezen most nevezett egy fertály földdel lészen 3 fertály. 2. Ugyanezen Ferenc fiamnak hagyom a városon lévő házamat, amelynek birtokában sem János, sem Mihály fiaim őt nem háborgathatják, egy részről azért, mivel ezt férjemmel együtt szerzettem, és néhai ipámtól készpénzen váltottuk magunkhoz; de egyéb iránt is már ezen két fiamat egyenként száz forintokkal, mint házi jussuk kielégítettem, annál fogva nekik Ferenc testvérükön semminémű keresetük nem lehet. 3. Mihály fiamat néhai férjem halála után a szőlőkből kielégítettem. Adtam neki Ingóban egy darab szőlőt; János fiamnak pedig, holtom után hagyom 149 42. Gilitze Ferencné végrendelete (részlet) 1823
