Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
területre érvényesen. A 16-17. században az általános áremelkedéssel szorosan összefüggve általánossá vált. Az árakat a városok kezdték rögzíteni az 1500-as évek közepén, hozzájuk társultak a század végétől először a dunántúli nemesi vármegyék. Ezt a tevékenységet az 1626. évi 40. te. országosan kötelezővé tette. A limitációk gátját képezték a szabadversenyes kapitalizmus fejlődésének, amit gróf Széchenyi István is nehezményezett. Gyakorlattá vált, hogy a vármegyék nemcsak árakat állapítottak meg, hanem szabályrendeleteket bocsátottak ki, amikben szabályozták a mindennapi élet különböző területeit, így például a gazda-cseléd viszonyt, azon belül az alkalmazandó béreket, kötelmeket, kötelezettségeket és szankciókat. Ezeket a rendelkezéseket körlevél formájában tudatták a szolgabírókkal, akik azt alkalmazás céljából továbbították a községekbe, illetve Makóra, ahol aztán nyilvános helyeken, a templomok előtt kihirdették, és a körlevelek jegyzőkönyvébe bejegyezték. 32. II. József cselédrendtartása 1786 124