Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
na, de rongált egészsége a tanyára készteté, honnan — az iskolaszék megalakulásával — a városba jött irattámoknak. Ezen új hivatalát sem folytatta soká, mert negyedik évben meghalt. A „Szegedi Híradó” Bischofban egyik szorgalmas munkatársát vesztette el.”170 Iskolák: Zabosfai iskola: 1863/64-1864/65. Homokszőlőki iskola: 1865/66-1868/69. Bite Pál Gergely (Szeged, 1866. márc. 2.-Szeged, 1950. nov. 22.) Atyja Pál, kőműves; anyja: Nagy Rozália. Születési helye: Palánk 133. Keresztszülők: Gazdag István és Francia Terézia.171 Az elemi iskolát és a polgári iskola négy osztályát Szegeden, a tanítóképző első évfolyamát pedig Kiskunfélegyházán (Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye) végezte el, majd Szegeden folytatta tovább tanulmányait. Közben egy évig segédtanítóként Tiszavárkonyon (Jász-Nagykun-Szolnok vm., Tiszai alsó j.) dolgozott. Tanítói oklevelét 1887 júniusában Kiskunfélegyházán (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye) szerezte meg. 1887 szeptemberétől a Csorvai iskolában tanított. Majd saját kérésére áthelyezték a Feketeszéli iskolába az 1890/91. tanévtől, ahol az 1896/97. tanév végéig tanított.172 1891-ben egyik ismétlőiskolai tanítványa megverte Bitét. A tanulót kizárták az iskolából, de magánvizsga letételére kötelezték.173 Az 1897/98. tanévben belterületi tanítónak választotta meg az iskolaszék és a Felsővárosi iskolában tanított.174 Szépirodalommal is foglalkozott. 1896-ban Szegeden jelent meg első novelláskötete Egyszerű emberek címmel. A kisemberek világát örökítette meg erős szociális érzékkel. Nyomtatásban megjelent művei még a Március 11., és A király c. drámák.175 1905-ben részt vett a „Munkások vasárnapja” című előadássorozat rendezésében. 1907-ben előadóként tevékenykedik a munkás szabadiskolán.176 Az első világháború ideje alatt a Mórái iskola igazgató-tanítója volt. Népfelkelői szolgálatra alkalmasnak találták. Az iskolaszék több beadvánnyal is „nélkülözhetetlenség címén” felmentését szorgalmazta.177 „A honvédelmi miniszter 366.II.8./1916. sz. rendeletével Bite Pál községi elemi népiskolai tanítót a népfelkelői tényleges katonai szolgálat alól bizonytalan időre felmentette.”178 A rövid ideig tartó szegedi kommün ideje alatt Hollós Józseffel és Bródy Mihállyal együtt tagja lett a direktórium mellett működő Kultúra és Nevelésügyi Bizottságnak, és tanfelügyelőnek választották meg, valamint a szegedi munkástanács tagjának is.179 A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi vizsgála170 Vass és Lantos, 44. p. 171 SzVF Belvárosi rk. Szül. akv. 74/1866. 172 „Működési bizonyítvány: ...1887. augusztus 2-án fogadtatott kisegítő helyettesítőnek s ugyanazon évi szeptember 13-án választatott meg tanyai rendes tanítóvá, mint ilyen két évig a Csorvai, hat évig a Belső- feketeszéli iskolánál működött; 1896. aug. 27-én belterületi rendes tanítóvá választatván, azóta folyton itt teljesít szolgálatot. Szolgálatának ezen ideje alatt lelkiismeretes hivatali buzgóságot és pontosságot tanúsít; a nevelő-tanításban pedig jeles képzettségének és jó bánásmódjának megfelelő kitűnő eredményeket mutat föl.” Szlsz/a. 1911. júl. 4. 253/1911. 173 Szlsz/a. 1891. ápr. 14. 58/1891. 174 Értesítő ö. 1897/98. VI. p.; Értesítő Fv. 1897/98. 2. p. 175 ÚMIL 1. 237. p. 176 MCsmH 58. p. 177 Szlsz/a. 1916. szept. 26. 232/1916. 178 Szlsz/a. 1917. jan. 3. 15/1917. 179 VdCsm264. p., 443. p. 29
