Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
kun-Szolnok vm., Jászsági alsó j./, 1882. júl. 12.-Neumarkt /Németország/, 1945. febr. 23.) volt. Házasságából hat gyermeke született.396 Lakása Sajka u. 7. sz. alatt volt.397 1938 szeptemberében nyugdíjba vonult.398 Kilencven éves korában hunyt el Szegeden.399 Iskolák: Csorvai iskola: 1898. jan. 1.-1897/98. tanév végéig. Belsődomaszéki iskola: 1898/99-1903/04. Alsóközponti iskola: 1904/05-1906/07. (-1912/13.) Gazdagh Mihály (Szeged, 1863. okt. 10.-?) Atyja István, közrendű; anyja: Takács Erzsébet. Születési helye: Felsőváros 905. Keresztszülők: Kopasz Imre, közrendű és Ökrös Julianna.400 Tizenhat éves korában kezdte meg tanulmányait a szegedi tanítóképzőben.401 Tanítói képesítés nélkül 1882. február 15-től az Alsóásotthalmi (Kissori) ideiglenes mozgóiskola tanítójának nevezte ki az iskolaszék.402 1882 szeptemberében meg akarta szerezni a tanítói oklevelét, de nem sikerült neki: „komolyabb készülésre utasítatott.”403 Állásából felmentette az iskolaszék, mivel a tanítói oklevelet nem tudta megszerezni és a tanításban sem mutatott fel eredményt.404 Iskola: Alsóásotthalmi (Kissori) mozgóiskola: 1882. febr.-okt. Géczi Károly József György (Szeged, 1853. ápr. 3.-Szeged, 1929. ápr. 29.) Atyja Károly, kézműves (opifex); anyja Hanzel Etelka. Születési helye: Palánk 563. Keresztszülők: Grün József és Grün Franciska.405 Alsó iskoláit Szegeden végezte. Tanulmányait a tanítóképzőben az 1873/74. tanévben kezdte meg.406 A tanítói képesítést az 1876/77. tanévben szerezte meg „magyar tannyelvű néptanodáknál tanítóságra elégségesen képesítettnek találtatott” minősítéssel.407 A diplomája megszerzése előtt 1875 októberétől egy évig magántanító volt Székesúton (Temes vm., Újaradi j.), majd az 1876/77. tanévben ugyanott a községi iskolában tanított. Katonai szolgálatát a 3. honGáspár-módszer a tanulatlan szülők gyermekeinél lett volna (szerencsés esetben volt) a leghatékonyabb, éppen hozzájuk azonban széles körben nem jutott el.” SzM 2000/1-2. 12-13. p. 396 Antal (1903. dec. 10.); Rózsa (1906. febr. 13.); Dezső (1908. márc. 29.); Kázmér (1910. jún. 24.); Katalin (1913. jún. 21.); Erzsébet (1917. márc. 29.). Szlsz/c. Ttó tk. 1916. 96-97. p.; Rózsa, Dezső, Kázmér és Erzsébet a tanítói pályát választották. Szlsz/a. 1933. jún. 22. 77/1933. (Ifj. Gáspár Dezső és Gáspár Rózsa működési bizonyítványa.); Ifj. Gáspár Dezső tanító, Gáspár Dezsőné (Pataky Erzsébet), Gáspár Erzsébet tanítónő: „1944. október 8-án a Szegedről induló utolsó menekítő vonattal együtt hagyták el a várost. Előbb Budapestre, majd Sopronba menekültek. 1945 elején Németországba kerültek. 1945. február 23-án Neumarkt vasútállomás angolszász bombázásakor mindhárman meghaltak.” Kanyó, 2000. XXIII/A. 44-45. p. 397 Címtár, 1930. 104. p.; Címtár, 1933. 119. p. 398 Szlsz/c 399 SzÁ H.'akv. I. kér. 276/1968. 400 SzVF Felsővárosi rk. Szül. akv. 470/1863. 401 SzTk akv. I. évf. 8/1878/79. 402 Szlsz/a. 1882. ápr. 17. 90/1882.; Emléklapok 1881/82. 28. p. 403 SzTk akv. 7/1882. szept. 10-13. 404 Szlsz/a. 1882. nov. 21. 176/1882. 405 SzVF Belvárosi rk. Szül. akv. 140/1853. 406 SzTk akv. I. évf. 6/1873/74. 407 SzTk akv. 6/1876/77. 50
