Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

1877-ig mint osztálytanító működött;330 ez időtől fogva a Belvárosi iskola igazgató­ja.331 Az 1876. évi országos kiállítás alkalmával Szegeden dicsérő oklevelet nyert nyelvtan tanítási módszereiért. A magyar nyelv szótára (Czuczor Gergely - Fogarasi János) számára 1859-ben ötszáz alföldi tájszót gyűjtött és magyarázattal látott el; a Magyar nyelvtörténeti szótára számára 1874-ben feldolgozta Bornemissza énekeit. A magyar Nyelvőrnek 1872 óta munkatársa s gyűjtője. A Szegedi Híradónak 1860 óta belmunkatársa és a tanügyi rovat vezetője.” Népies elbeszéléseket is írt, amelyek a Szegedi képes naptárban (1874., 1875.) jelentek meg. A hetvenes években a szegedi tanügyi lapok munkatársa volt. Tanügyi írásai jelentek meg 1866-tól kezdve a Népne­velők Lapjában, az Iskolabarátban, a Néptanodában és a pécsi Kalauzban. A Jókai ál­tal szerkesztett Honnak és Üstökösnek tizenkét évig volt munkatársa.332 1871-ben Deb­recenben mezőgazdasági póttanfolyamon vett részt. Az „Olvasókönyv módszere és tanterve” című munkájáért az „Alföldi tanító-egylet” dicséretben részesítette. Iparos tanulókat is tanított, sőt rövid ideig a kereskedőtanoncok oktatásában is részt vett. Hu­szonöt éven át természetrajzot tanított Keméndyné nőnevelő intézetében. 1872-től a városi tanügyi bizottság, 1874-től a törvényhatósági bizottság tagja volt. Ötvennyolc éves korában halt meg. Felesége Szőnyi Ida volt.333 Halálakor az Oroszlán u. 6. sz. alatt lakott.334 Iskolák: Homokszőlőki iskola: 1858. okt.-nov. Domaszéki iskola: 1859. nov. 1.-1861. ápr. 5. Ferenczi Mátyás (?) Életrajzi adatait nem ismerjük. A Kancsalszéli iskolában tanított az 1880/81. tanév­től az 1881/82. tanév végéig.335 Majd egy tanéven keresztül a Bojárhalmi iskola taní­tója volt. A tanítói pályát elhagyta, és valószínű, hogy azonos azzal a Ferenczi Má­tyással, aki később a rendőrség állományában teljesített szolgálatot.336 Iskolák: Kancsalszéli iskola: 1880/81-1881/82. Bojárhalmi iskola: 1882/83. 330 Újszegedi iskola: 1861. ápr. 5.-1862. júl. 30.; 1862. okt. 1.-1865. márc. 15.: „Főelemi helyettes ta­nítóként”, azaz segédtanítóként alkalmazta a város és a Tabáni, a Móravárosi illetve a Belvárosi iskolában is helyettesített.; 1865. márc. 15.-1866. okt. 1.: A Móravárosi iskola rendes tanítója. „Ez időtájt már utolsó napjait élte a régi foglaltatási rendszer, hogy helyébe lépjen a szemléleti oktatás, a hangoztatás s majd az írva-olvasás módszere. Ekkor történt, hogy dr. Tóth János, mint a tanítóképző igazgatója, maga vezette ki több hónapon át az intézet növendékeit a mórai iskolához, hogy Ferenczi János minta-tanításait hallgassák.” Értesítő Bv. 1895/96. 6. p.; Az „írva-olvasás” módszer elterjesztéséről még 1.: Vass, Korrajzok. 22-23. p. In. Értesítő Bv. 1895/96.; 1866. okt. 1-től haláláig a Belvárosi iskolában tanított. 1869. okt. 1-ig első osztályt, majd azt követően mindig harmadik osztályt vezetett. 331 A községi iskolaszék 1877. február 12-én megalakította a tanítótestületeket. „Szeged-Belvárosi Taní­tó-testület” igazgatójává Ferenczit választották meg. Ebbe a tantestületbe ekkor a Belvárosi, Mórát, Rókusi, Árvaházi iskolák tanítói, valamint a tanyai tanítók tartoztak. Értesítő 1876/77. 4. p., 10-11. p.; Haláláig, 1896-ig, ő töltötte be ezt a posztot. Szlsz/c. 332 Szinnyei, 1894. III. k. 407-408. p. 333 1867 augusztusában kötött házasságot. Nyolc gyermeke született, de csak kettőt nevelhettek fel. Fele­sége apja, Szőnyi (Weber) János (1807-1878.) zenetanár volt, aki tanított a tanítóképzőben is. Életrajzát 1.: Habermann, 1992. 270. p. 334 SZÁ H. akv. I. kér. 578/1896. 335 Emléklapok, 1881/82. 36. p. 336 Tb. rendőraíkapitány. Lakása: Apáca u. 21. Címtár, 1911. 260. p. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom