Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

Iskola: Felsőbalástyai iskola: 1854. máj?-1863. febr. Fenyvesi János György (Szeged, 1844. ápr. 5.-Szeged, 1909. aug. 17.) Atyja János, szabómester, polgár; anyja Szabados Julianna. Születési helye: Felső­város. Keresztszülők: Szabados György és Anika Örzsébet.288 Elemi iskolai és a két osztályos gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. Tanítói oklevelét 1863 augusz­tusában kapta meg, „magyar tannyelvű alelemi tanodákban tanítóságra képesítettnek találtatik” megjegyzéssel.289 Ezt követően 1863 szeptemberétől 1865 februárjáig a Krassó-Szörény vármegyei Gavasdián (Temesi j.) magántanítóskodott. 1865 márciu­sától a városi tanács a Neszűrjhegyi tanyai iskolába nevezte ki tanítónak,290 ahol az 1872/73. tanév végéig tanított. 1873 októberében belterületi tanítónak választotta meg az iskolaszék. Tanított az Alsóvárosi iskolában, ahol igazgató-tanító is volt,291 majd a Belvárosi iskolában. 1874 szeptemberében „tomatanítói” oklevelet szerzett. Óraadó­ként az iparostanoncok oktatásában is részt vett. Társadalmi munkában a Szegedi Te­metkezési Egyesület jegyzője volt.292 Hatvanöt éves korában halt meg Zerge u. 22. sz. alatti lakásán. Második felesége Molnár Rozália volt.293 Első feleségétől (Csikós An­na) született gyermeke, Jenő294 szintén volt tanyai tanító. Iskola: Neszűrjhegyi iskola: 1865. márc.-1873. okt. Fenyvesi Jenő János (Szeged, 1868. nov. 2.-Szeged, 1928. febr. 28.) Atyja János, tanyai tanító. Anyja: Csikós Anna. Születési helye: Szegedi tanya 81. (Neszűrjhegyi iskola). Keresztszülők: Hemler József és Csikós Mária.295 Elemi iskolai tanulmányait Szegeden fejezte be. Gimnáziumi tanulmányait az 1879. évi árvíz miatt megszakította és két évet a zsombolyai (Torontál vm., Zsombolyai j.) polgári iskolá­ban tanult, de 1883-ban már Szegeden fejezte be gimnáziumi tanulmányait. A szegedi tanítóképzőben miniszteri korengedéllyel kezdte meg tanulmányait az 1883/84. tanév­ben.296 A tanítóképző elvégzése után 1887-ben kapta meg a tanítói diplomát. A szegedi 5. honvéd gyalogezred póttartalékosa volt. Diplomája megszerzése után az iskolaszék kisegítő tanítóként alkalmazta két hónapig (1887. szept.-okt.) Majd Pusztakeresztúron (Torontál vm., Nagyszentmiklósi j.) kapott tanítói állást. Az 1888/89. tanévtől ismét a szegedi iskolaszék alkalmazásában állt. Ekkor az újonnan megnyitott Zákányi iskola tanítója lett. Az 1892/93. tanévtől 1897 decemberéig a Szentmihályteleki iskolában ta­tyás képezdei tanulót is élelmezte, kit a történt halálozás után tüstént kivittem, hogy a tanítás addig se sza­kadjon meg, míg az általam felszólított ideiglenes tanító (ti. Molnár Benjámin) megérkezni fog.” Tóth János elemi iskolai igazgató tanácshoz írott beadványa (1863. ápr. 14.): SzTü 2169/1863. 288 SzVF Felsővárosi rk. Szül. akv. 1844. ápr. 5. 289 SzTk 1862/62. II. évf. Fenyvesi János. 290 SzTü 1751/1865. 291 Értesítő Av. 1880/81. 6. p. 292 Szlsz/c. 293 SzA H. akv. I. kér. 1197/1909. Az iskolaszék jegyzőkönyvi bejegyzésben emlékezett meg róla: „Az iskolaszék mély sajnálattal vesz tudomást Fenyvessy (sic!) János belvárosi igen érdemes tanító elhunytáról s a veszteség felett érzett sajnálatának e jegyzőkönyvében ad kifejezést.” Szlsz/a. 1909. szept. 7. 201/1909. 294 SzVF Belvárosi rk. Szül. akv. 313/1868. 295 SzVF Belvárosi rk. Szül. akv. 313/1868. 296 SzTk akv. I. évf. 5/1883/84. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom