Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

ezenkívül tüzelőátalányként 50, szolgatartásra 40 forintot utalt ki a város, valamint az iskolához tartozó föld jövedelme kb. 10 forint volt. „Azonban a tüzelőből a tanterem is fűtendő lévén az átalány csak mintegy kétharmad részét lehet tanítói javadalmazáshoz venni; úgyszintén a szolgatartási átalány is a tanterem tisztántartására lévén adva, tanítói javadalmazást nem képez — írta 1894-ben Ábrahám.17 Az 1896/97. tanévtől ismét visszahelyezték a Feketeszéli (1898/99. tanévtől: Belső-Feketeszéli) iskolába,18 ahol az 1906/07. tanévig tanított.19 1911-ben még külterületi tanítóként dolgozott.20 Az 1924/25. tanévben még mindig a Belső-feketeszéli iskola tanítója volt.21 Felesége Papp Etelka. Fia Lajos Károly, szintén tanított tanyai iskolában.

Iskolák:

Átokházi iskola: 1875/76-1877/78.

Feketeszéli iskola: 1878/79-1879/1880.

Alsóbalástyai iskola: 1880/81-1888/89.

Átokházi iskola: 1889/90-1895/96.

Feketeszéli (1898/99-től: Belső-Feketeszéli) iskola: 1896/97-1906/07.

Ábrahám Lajos Károly (Szeged, 1878. aug. 4.-?)

Atyja József, tanyai tanító; anyja Papp Etelka. A Feketeszéli tanyai iskolában született. Keresztapja Géczi Károly, nőtlen tanyai tanító volt.22 Elemi és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. Tanítói oklevelét 1902-ben Nagykőrösön (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm.) szerezte meg. Az 1902/03. tanévben Jászszentlászlón (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm., Kiskunfélegyházi j.) tanított. 1903. szept. 1-től a Csorvai iskola rendes kinevezett tanítója volt. Fizetése: 800 korona, lakás természetben, 80 korona szolgatartási díj és 20 korona írószerátalány. Felesége: Maerina Rozália.23 Fizetés-kiegészítésként a Csorvai iskolánál hat hold illetményföld kijelölését kérte az iskolaszéktől.24

Iskola:

Csorvai iskola: 1903/04-1906/07. (-1907/08.)25

Abranovits Mátyás (?, 1819.-Szeged, 1865. aug. 7.)

1847 novemberében nevezték ki a Röszkei iskola tanítójának. Kinevezése előtt Újszegeden tanított.26 Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt. A százharminckét főt számláló „reszkei század” századosa volt.27 1849 júliusában kérelemmel fordult a városhoz: „És minthogy a Tabáni, Alvégi ás Móravárosi tanítóknak évi lakdíjul — a városi pénztárból jelenleg fizetendő 40 pftok rendszeresítve vágynak, — bátor vagyok a tisztelt közgyűlés eleibe járulni: hogy 1847. évi októ17 S7ÍS7/C

18 SzVTü 2088/1895.

19 SzTNÉ 1906/07. 138-139. p.

20 Címtár, 1911. 160. p.

21 Kutasi, 154. p.

22 SzVF Alsóvárosi rk. Szül. akv. 557/1878.

23 Szlsz/c

24 Szlsz/a. 1906. máj. 9. 198/1906.

25 Kutasi, 155. p.

26 SzT/a. 1847. nov. 3. 5746/1847.

27 Reizner, 1884. 296. p.

18