Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
zottság 1920 novemberében dorgálásba részesítette.1133 Állását 1920 decemberében foglalta el újra, de igazgatói kinevezésétől megfosztották,1134 és a Csongrádi-sgt.-i iskolában tanított. 1926-ban fegyelmi ítéletét a „Minősítési táblázatáról” is törölték.1135 1934-ben nevét Rátvaira változtatta.1136 1936 szeptemberében mint a Csongrádi sgt.-i iskola tanítója vonult nyugdíjba. Felesége Pap Margit polgári leányiskolái tanítónő volt.1137 Házasságából egy gyermeke született.1138 Lakása Tündér u. 1. sz. alatt volt.1139 Iskola: Külsődomaszéki iskola: 1896/97-1898/99. Rátvai Dezső Tamás 1.: Raffner Dezső Tamás Reisz József (Szentfülöp, 1857. jan. 25.-?) A Bács-Bodrog vármegyei Szentfülöpön (Filipova; Hódsági j.) született. A tanítóképzőt Kalocsán 1874 szeptemberében „hatéves tanfolyamú elemi népiskolákra, német és magyar nyelvű tanításra, dicséretesen képesítetett” minősítéssel végezte el. 1881 augusztusában tomatanítói oklevelet szerzett Budapesten. 1874 szeptembere és 1890 júliusa között Borócon (Obrovacz; Bács-Bodrog vm., Palánkai j.), 1893 decembere és 1894 júniusa között pedig Versegen (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., Aszódi j.) tanított. Majd egy rövid ideig (1894. okt.-1895. jan.) Szakoson (Tolna vm., Dombóvári j.) ta- nítóskodott. Innen 1895 januárjában Torontálújfaluba (Torontál vm., Bánlaki j.) került tanítónak. Ezt az állását 1895 augusztusában elhagyta. Mielőtt a szegedi iskolaszék al1133 „... A vizsgálat során beigazolást nyert, hogy Raffner Dezső szegedi községi isk. tanító a tanítói szak- szervezetben mint társelnök tisztséget töltött be, és bizalmi embere volt ugyanannak a szakszervezetnek. Beigazolást nyert továbbá, hogy Raffher Dezső ig. tanító egy pártnapon a Janik-féle vendéglőben tényleg jelen volt, de hogy ott propaganda beszédet tartott volna, avagy azon hazaellenes és vallásellenes magatartást tanúsított volna tanúvallomásokból teljes hitelt érdemlőleg megállapítható nem volt és azért terhelt ig. tanítóval szemben az államellenes irányzat vádját elejteni kellett. Bűnösségét mégis meg kellett állapítani, mert mint igazgatótanítónak kötelessége lett volna tanítótársainak a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartását éber és kettőzött figyelemmel kísérni, de ő nemcsak elmulasztotta azt, hanem a szakszervezetben társelnöki tisztséget vállalt. Mindezeknél fogva tekintettel, hogy a terhelt igazgató, úgyis mint tanító teljesen kifogástalanul működött: vele szemben a fegyelmi választmány a dorgálás alkalmazását elegendőnek tartotta. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vétetett, hogy a terhelt ig. tanító a proletárdiktatúra megszűntével azonnal és önkéntesen belépett a nemzeti hadseregbe, és hogy a szakszervezeti ülésen a tanítás előtti ima és keresztvetés mellett foglalt állást.” SzKiB 346/1920. 1134 SzVTü 17651/1921. 1135 Raffner 1926. február 27-én írt kérvénye, amelyet Klebelsberg Kunónak küldött: „Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Alulírott, mint a szegedi közs. el. népisk. tanítója azon kérelemmel járulok Nagyméltóságod elé, hogy a proletárdiktatúra alatti magatartásom miatt dorgálásra való elitélésemet minősítési táblázatomról törölni kegyeskedjék. Kérésem támogatására bátor vagyok a múltra hivatkozva megemlíteni, hogy hivatásomat mindig a legpontosabban, hazám és vallásom iránt való teljes szeretettel áthatottan teljesítettem. Hazám iránt való szeretetemet bebizonyítottam azzal, hogy öt évet töltöttem a háborúban, holott fölmentést élvezhettem volna. Később tagja voltam a nemzeti hadseregnek is, hol teljes fölmentést kaptam, tehát igazolt tartalékos tiszt vagyok. A proletár világ alatt való magatartásom sem irányult sem hazám, sem vallásom ellen, csak az akkori idők vihara rántott magával; de csupán csak a tanítóság anyagi helyzetének javítására irányult szerény törekvésem. Végül bátor vagyok jelen működésemre is hivatkozva kijelenteni, hogy kötelességemnek mind hivatásom, mind hazám, mind vallásom érdekében a legpontosabban teszek eleget és a múlt szenvedésein és megaláztatásán okulva, őrizkedni fogok olyan mozgalmakban részt vermi, melyek hazám és vallásom érdekeivel a legcsekélyebb ellentétben is állanak.” Szlsz/b. 316/1926. 113í 11191/1934. III. BM sz. rendelet. 1137 Szlsz/c J 1138 Ferenc (1903. júl. 24.). 1139 Címtár, 1933 . 229. p. 114
