Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
11. Részvénytársasági nyomdák
A „Délmagyarország” Hírlap- és Nyomdavállalat Részvénytársaság nyomdája és utódnyomdái 1910. március 1-jén az uralkodó feloszlatta a magyar országgyűlést. Új képviselőválasztást kellett tartani, amit a kormány június 1-10. közötti időpontra tűzött ki. Megindult a választási hadjárat, amelybe a pártok a korábbinál gorombább módszereket is bevetettek. Emellett a sajtó szerepe ismételten felértékelődött. A politikai élet 1909/10. évi, Szegeden is megfigyelhető mozgalmasságát a jómódú polgárok, értelmiségiek egy csoportja lapindítással akarta kihasználni. A „Délmagyarország” Hírlap- és Nyomdavállalat Részvénytársaság kezdeményezője Róna Lajos lapszerkesztő és Wolf Jenő aradi kereskedő. Az 1910. április 17-i alakuló közgyűlés - az elfogadott alapszabály értelmében - igazgatósági taggá választott 10 személyt, akik cégvezetőként is bejegyeztették magukat. Az igazgatóság elnöke Tóth József, tagjai: dr. Aigner Károly ügyvéd, dr. Barta Dezső ügyvéd, Erdélyi István, Holtzer Dániel kereskedő, Kárász József, Róna Lajos újságíró, Rosenfeld Nándor a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. vezérigazgatója, Rónay Jenő kis- zombori földbirtokos, Wolf Jenő kereskedő.10 Ismeretlen időpontban - nem lévén róla közgyűlési jegyzőkönyv - Rónay Jenőt választották a részvénytársaság igazgatóságának elnökévé. Erről maga Rónay is csak hallomásból értesült, amint azt megjelölte az igazgatósági tagságról lemondó, 1910. június 28-i, a makói közjegyző előtt tett nyilatkozatában. Ebben arra is utal, hogy mivel országgyűlési képviselővé választották, mandátumával összeférhetetlen az igazgatósági tagság. A részvénytársaság névlegesen 100000 K alaptőkével jött létre; a márciusi részvényjegyzési időszakban valamennyi (500 db), egyenként 200 K névértékű részvényt lejegyeztek. A részvények 60 részvényes között oszlottak meg. A legtöbb Róna Lajos (168 db) és Wolf Jenő (100 db) tulajdona. Három személy, Hacker László gyári tisztviselő, Erdélyi István és Rosenfeld Nándor 25-25 darabot bírt, a részvények zöme kisbefektetők kezén volt, akik 1-5 db-ot jegyeztek. Az egyik legnagyobb szegedi textilipari üzem, a Magyar Kender és Lenipar Rt. is érdekelt 5 db részvénnyel. Az aláíráskor a részvények összegének 10%-át (egyenként 20 K), további 20%-ot (40 K-t) az alakuló közgyűlés előtt legkésőbb három nappal, a fennmaradó 70%-ot pedig „az alapszabályban meghatározott időpontig” kellett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál befizetni. Az alapszabály 6. §-a szerint az említett 70%-ból a részvényesek 1910. május 20-ig kötelesek részvényenként 20%-ot, azaz 40 K-t, a további 50%-ot pedig (részvényenként 100 K-t) az igazgatóság által megállapított határidőig maradéktalanul befizetni. A határozatlan időre alakult részvénytársaság célja: „a könyv- és hírlapkiadás körébe tartozó, úgy egyáltalán a kiadói és nyomdavállalat üzletkörébe vágó mindennemű ügyletek létesítése és munkálatok teljesítése.” Ennek megfelelően 1910. május 22-én megjelentette a Délmagyarország c. napilapot, amelynek felelős szerkesztője a 168 részvényt bíró Róna Lajos lett. A 33600 K-ból azonban 1910. október 31-ig csak 28 ezer 400 K-t fizetett be. A jegyzett részvények teljes összegének be nem fizetése a részvényesek többségénél fennállt. A részvénytársaság székhelye Szeged. Az alapszabály 24. §-a szerint az igazgatóság tagjai a tiszta nyereség 10%-át, a felügyelő bizottság tagjai pedig 3%-át (30. §) kap304
