Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Főreáliskola 1889/90. tanévi évkönyvéről. Hoffer Endre igazgató tette közzé. A kiadvány 170 X 225 mm-es, 28 és fél X 41 cicerós szedéstükörrel bír. A címlapon 13 sor látható és három, több darabból összerakott dísz. Ezek funkcionális szerepet kaptak. Az első sor („A szegedi”), bár széles groteszk betű verzálisából szedett, mégis igen rövid a leghosszabb két sorhoz képest („M. Kir. Állami Főreáliskola”, illetve „az 1889—90-ik tanévről.”) A szedéskép kiegyensúlyozottságának biztosítására a szedéstükör két felső sarkába 5 és fél cicerós hosszú, 2 pontos léniát helyeztek. Ezek egyben sorkitöltő szereppel bírnak. A címlapon látható másik két dísz is funkcionális szerepű: szokatlan módon a címlapra nyomtatott tartalomjegyzéket választják el a publikációra vonatkozó soroktól, illetve az impresszumtól. A nyomda a címlapon 6 betűcsalád fokozatait használta. Egy sor kivételével a többi már Burger Gusztáv illetve Burger Gusztáv és társa nyomtatványain is látható, tehát a korábbi szedőanyaggal készült. Egyetlen sort, az igazgató nevét azonban új betűvel szedték. Ez a betű egyezik az EMB által forgalmazott Flottwell Cicero 514. betűjének verzálisával. A Flottwelh az EMB 1895. évi mintája ciceró, text és 2 ciceró fokozatban mutatja be, a különösen díszesre metszett, szókezdésre alkalmas variációkkal együtt. 1891 késő tavaszára már utóbbiakat is birtokolta a nyomda. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár Alapszabályai című, 1891-ben Engelnél nyomtatott füzet fedlapja negyedik sorát („Alapszabályai”) a Flottwell Text 515. verzálisával szedték; a szókezdő „A” betű jobboldali szára a sor alapvonala alá nyúlik, úgy, hogy a betűszár hurkos végződése a következő betű alapvonala alatt van. (142) A cím- és fedlapon a „Takarékpénztár” sor betűi az EMB Grotesque Tertia 282. verzálisaival egyezők. Az 54 oldalas fűzött kötet 128 X 210 mm, szedéstükre 20 X 38 ciceró, tehát elegáns, széles margójú szedéstükör keletkezett, amelyben a sorok könnyen olvashatók. A 2 pontos sortágítás mellett az is elősegítette mindezt, hogy a bekezdéseket 6 pontos hézaggal elválasztották egymástól. Az alkalmazott szövegbetű Scheiter & Giesecke Mediaeval-Schriften No. 15-lel azonos. (143) Dőlt betűként pedig a Scheiter & Giesecke Mediäval-Kursiv szerepel, amelyet ennek az alapszabálynak csak a függelékében, egyes alpontok betűjelzésére [a), b)] használtak. Engel Adolf nyomdájának még egy kötetére hívjuk fel a figyelmet: ez is történeti forrásértékkel bír. 1895-ben, A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapításának és negyvenéves fennállásának története c., Vass Károly, az intézet vezérigazgatója által írt reprezentatív munka hagyta el a nyomdát. A 220 X 295 mm-es fűzött kötet 52 oldalas, 36 és fél X 48 és fél cicerós tükörméretű. Mind a fedelet, mind a belíveket két színnel nyomtatták: a szöveget, díszléceket feketével, az egyes oldalakat körbefogó keretet kék színnel. A füzetnek nincs címlapja; a cím csak a fedlapon szerepel. Az oldalszámozás szerint ez az 1. oldal, hátlapja a 2. és a Bevezetés a 3. oldalon kezdődik. A fedlapon 4 betűcsalád tagjaiból kialakított sorok láthatók. Az alkalmazott szövegbetű egyezik az 1891. évi takarékpénztári alapszabály szövegének betűjével, itt azonban kb. 4 pontos sortágítást alkalmaztak. A kötetet elsősorban a díszítései miatt érdemes szemügyre venni. A keretdísz sarkai egyeznek az EMB 1900 körüli mintájának Réz-sarkok c. lapján 13. sz. alatt bemutatott sarokkal. Az öt fejezetkezdő oldalon (pl. 5., 11.) gazdagon díszített fejlécek találhatók, az egyes fejezeteket záródíszek zárják. A fejezetkezdő fejlécek nagysága, mivel mindenik kisebb részekből összeállított, némileg eltérő: az 5. oldalon 32 X 10 ciceró, 14* 211
