Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Az egyes szépprózai vagy tudományos írások címét, szerzőik nevét szennycímlapon olvashatjuk. A címeket vagy a Breite magere Grotesk 16 pontos verzálisából (pl. az 1. oldalon „Dugonics”), vagy a Genzsch & Heyse (Hamburg) öntöde Schmale Renaissance 16 pontos verzálisából (pl. a 185. oldalon a „Vajda János lírai költészete” címet), vagy a szövegbetű 28 pontos verzálisából szedték. (Pl. a 41. oldalon „Egy üdvözlet” címet.) A szövegbetű a Scheiter & Giesecke cég Antiqua No. 16 garmond fokozatú betűjével azonosítható. A gyűjtemény egyes darabjainak végére különböző záródíszek kerültek. Akad közöttük többféle, stilizált növényi részeket ábrázoló, de van olyan is, amely emberi alakot mutat, pl. a 216. oldalon balra hajló leányalak oldalnézetben. Utóbbi egyezik Scheiter & Giesecke Allerlei Zierat mintájában bemutatott Accidenz-Silhoutten 10595. sz. figurával. A kötetben előforduló verseket vagy versbetéteket a szövegbetű 8 pontos fokozatával, 2 pontos sortágítással szedték, akárcsak a 217. oldalon levő tartalomjegyzéket. A könyvben végig élőfejet alkalmaztak. Endrényi Lajos - nyomtatványainak tanúsága szerint - a 19-20. sz. fordulóján bővítette jelentősebben szedőanyag készletét. Új cím- és díszbetűk kerültek a szedőtermébe. Ez a nyomda állította elő 1897-től jóidéig a szegedi kegyesrendi főgimnázium évkönyveit. Az 1898/99-es tanévről szóló „Értesítő”-ben pl. már új címbetűket is láthatunk. Maga a kötet 165 X 246 mm nagyságú, a szedéstükör 27 X 42 cicerós. A címlapon a legfontosabb három sort a bécsi Poppelbaum betűöntöde 1896-ban kiadott mintakönyvében bemutatott Schmale Mediaeval (10-36 pontig kínálta) 20, 24 és 36 pontos verzálisaival egyező betűvel szedték. (129) („A kegyes tanítórendiek” 20 pontos, a „szegedi városi főgymnasium” 24 pontos, az „értesítője” 36 pontos.) A kötet gondos nyomdai munkával készült, amit nemcsak a főgimnáziumi évkönyv megrendelésének további biztosítása indokolt, hanem az is, hogy a kötet ünnepi jellegű. Megemlékeztek benne az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királynéról, közölve az 1898. szeptember 23- án tartott iskolai gyászünnepély programját. Másrészt jelentős teret kapott az évkönyvben az intézet 1871-1898-ban volt igazgatójának, Magyar Gábornak a kegyes-tanítórend tartományfőnökévé történt kinevezése miatt Szegedről eltávozása alkalmából itteni igazgatói működésének méltatása. SZEGEDI VÁROSI FŐGYMNASIUM 129. ábra Az évkönyv 5. oldalán 27 X 42 cicerós, 18 pontos léniából álló gyászkeretben ír a királyné halála alkalmából tartott iskolai gyászünnepélyről. A 9 soros cím 3 groteszk betűcsalád tagjaiból álló betűkből szedett, az 5., a leghangsúlyosabb sor („Erzsébet királyné”) az EMB Mikado betűjének 36 pontos verzálisából való. (130) A gyászkeret a H. Berthold-féle betűöntöde Inserat-Einfassungen Serie 662. Corps 18-nak felel meg. Modem címbetűből áll a 17. oldalon Magyar Gábor nevének és rangjainak szedése, amely a D. Stempel-féle Merkur betű 28 illetve 16 pontos fokozatával azonos. A dop- pelmitteles sorban („Magyar Gábor”) a név két kezdőbetűjét finom vonalas díszű változatból szedték. (131) Szövegbetűként azt a sajátos betűt alkalmazták, amelynél a „C” 198
