Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
4. A szegedi nyomda özvegy Grünn Borbála, valamint Grünn Orbán örökösei időszakában 1828-1835
További részletezés helyett a könyv szedésének tanulságait abban foglalhatjuk össze, hogy e kötetnél már kizárólag az Egyetemi Nyomda 1814. és 1824. évi betűit alkalmazták, tehát klasszicista betűkből áll. A borító elő- és hátlapja viszont azt mutatja, hogy a korábbiakhoz képest erőteljesebbé vált a díszítések alkalmazása. A nyomdavezető Konrád Keresztély a Grünn-féle klasszicista tipográfiát követte ebben a munkában, de tovább is lépett; kiterjedtebben alkalmazott díszítőanyagot. (26) A szegedi nyomdának a kor kívánalmai, a nyomtatványigény szélesedése következtében bekövetkezett fejlődését újabb nyomtatóprés szerzése és a betűanyag 1830- ban megfigyelhető továbbfejlesztése mutatja. A harmadik nyomtatóprést csak a kalendáriumok nyomására használták még 1836-ban is, ami azt jelenti, hogy az 1826. évi In- ventariumban megjelölt két prés már nem tudta ellátni ezt a munkát. Ezért kellett új - ugyancsak fából való - prést beszerezni. Az alkalmazott nyomdászlegények száma 1836-ig hatra emelkedett.5 A nyomda szedőanyagának korszerűsödését több új betűcsalád szegedi megjelenése is igazolja már 1830-ban. Két új betűcsalád egyidejű alkalmazását láthatjuk pl. gróf Károlyi Lajos Csongrád vármegye 1830. augusztus 4-én történt beiktatására a vásárhelyi gimnázium alumnusai (az iskolában lakó, a református egyház kenyerén élő diákok) által írt latin nyelvű kiadvány címlapján. (Carmina ... Ludovico e Comitibus Károly ... S.C.R.A. majestatis camerario cum munus officii supremi comitis administratoris in I. comitatu Csongradiensi solenniter auspicaretur ... maecenati suo optimo per alumnos gymnasii H. C. addict. H. M. Vásárhelyiensis ... oblata Die 4-ta Augusti 1830. Szegedi - ni, Typis Heredum Urbani Grünn.) A verseskönyv 185 X 235 mm nagyságú, a szedéstükre 32 és fél X 41 ciceró. Címlapja arányosan megválasztott betűfokozatokból, szépen elrendezett, kellő áttekinthetőséggel bíró sorokból áll. Több sort az Egyetemi Nyomda 1824. évi betűmintájában látható betűkből szedtek, pl. „Carmina” = Text Antiqua Versalien. A versek szövegbetűje az 1824. évi minta V. Mittel Antiquaja. A címlapon azonban feltűnnek olyan sorok is, amelyek betűi az ekkor már nagy múltú Länderer-féle pesti nyomdából származhatnak. A Länderer’sehen Buchdruckerei 1830-ban adta ki három levélből álló, nagyalakú mintáját. E lapokon bemutatott szöveg- és címbetűkből több a Grünn János örökösei nyomda 1830. évi nyomatain is látható, pl. a most szóban forgó Carmina c. ünneplő verseket tartalmazó gyűjtemény címlapján. Minthogy a Länderer’sehen Buchdruckerei mintalapjai kibocsátásának hónapja, napja nem ismert, a vásárhelyi diákok költeményeinek megjelenési dátuma viszont bizonyos (augusztus 4.), tehát a füzet 1830 júliusában készülhetett. A szegedi nyomda ekkor már rendelkezett egyes Landerer-féle betűcsaládokkal. A mintalapok megjelenése és a betűk szegedi kiválasztása, a matricák városba szállítása között is bizonyos időnek el 26. ábra 66
