Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig

A polgárlevél szövegét közrefogó keret felső részének közepén négyféle, kb. 8-10-12 pontos körzetdarabokból összerakott külön keretben Szeged címere látható. A szövegkeret többi részének zömét kb. 18 pontos, részben árnyékolt, ívelt rajzó orna- mensek alkotják, amelyek az Egyetemi Nyomda 1773. évi mintakönyvében is láthatók. Az ívelt „cifrákat” szalagokból összeállított négyzetek választják el egymástól. Ily mó­don törte meg Grünn Orbán az ívelt díszek közvetlen egymáshoz illesztéséből adódha­tó monotonságot. E négyzetekbe kb. 8 pontos körzetdarabokat helyezett el, amelyek szintén láthatók az Egyetemi Nyomda 1773-as mintakönyvében.16 A címer keretdíszé­ben levő, ferde szalaggal áthúzott, összesen 8 db omamens az 1801-re szóló Novum calandarium c. kötet 145-206. oldalain, a tükör élén elhelyezett lapszámokat közrefogó díszként látható. A keretdísz két oldalsó részének közepén levő, egyenként 4 elemes le­véldísz ugyanazon kötetben a február havi naptári rész záródíszeként szerepel. Érdekesség, hogy a polgárlevél keretének alsó részében olvasható a nyomtatás év­száma: 1808. Oly módon történt, hogy egy-egy kockába egy-egy számjegyet helyeztek el: az impresszum két oldalán két-két négyszögbe a nyomtatási év egy-egy számjegyét szedték be. (10) Grünn Orbán képzett nyomdász voltát igazolja az is, hogy a keretdísz jól illeszkedik az alkalmazott betűkhöz; vigyázott rá, hogy a „cifra” ne nyomja el a szö­veget és a szöveg uralkodjék a dokumentumon. Kellő súlyt kapott a külön keretbe illesztett Szeged címere. A körzetben összesen kb. tíz fajta körzetelem látható. E pol­gárlevél gondos nyomdai munka, bár csökkenti az értékét az iniciálé bal alsó részének - feltehetően a nyomás következtében bekövetkezett - töröttsége és az, hogy számos betű nyomata nem tiszta. Már az 1800-as években a vármegyék közül - Békés vármegye mellett - főként Csongrád vármegye közönsége tartozott Grünn Orbán megrendelői közé. Csongrád vár­megye 1803. november 22-i közgyűlése Szegeden ült össze. A várost itt Csávolyszky János és Kókay Mihály képviselték. E közgyűlés megállapította az 1803. május 3-i közgyűlés által kezdeményezett előmunkálatok alapján a vármegyében működő összes céhiparosok termékeire vonatkozó áriimitációt. Az árszabást Grünn Orbánnál kinyom­tatni, a vármegye hatáskörében lévő helységeknek és Szeged tanácsának megküldeni, egy példányt pedig a vármegyei levéltárban elhelyezni rendelte.17 E 36 oldalas, körül­vágott, gerincén nyomdai ragasztással ellátott 233 X 364 mm-es füzet igen jó állapot­ban ma is megtalálható a Csongrád vármegyei és a hódmezővásárhelyi városi levéltár­ban is. E dokumentum utolsó oldalán olvasható, hogy „Szegeden, Nyomtattatott Grünn Orbán betűivel.” Az oldal azzal kezdődik, hogy 12 forintos büntetés terhe alatt felhívja az árszabásban felsorolt 28 szakma mestereit az árak szoros betartására, mert az azokat áthágó „okvetlenül meg fog büntettetni.” E megszorító rész első sorát olyan betű kb. 24 pontos kurrenséből szedték, amely mediaeval vonásokat hordozó barokk antikva: a „b”, „k” betűk szárainak felső végét ferdére metszették, de ferdére vágott az „m”, az „n” baloldali szárának felső vége is, akárcsak a „j” szárának felső része. A barokkos jel­legre pedig az „e” magas áthúzása és az utal, hogy az „a” betű íve az alsó rész felé ha­ladva vastagszik. Az „a” betű és a „Munkájinak” szó második „n” betűje valamilyen más sorozatból való, a többi betűje azonos az Egyetemi Nyomda 1773. évi mintaköny­vében látható L1I. Duplex Media Antiquaval. A sor a már ismert és Grünn Orbánnál gyakran iniciáléként használt, az előbbi betűmintakönyvben XXXIII. Duplex Tertia Ver- salia betűből való iniciáléval kezdődik. Ugyanebből szedték az L.S. betűket is, amelye­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom