Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
pokat, címkéket, „jegyzékeket” is készített. Feltűnően nagy példányszámban (36000 db) állított elő „címkét.” A későbbi hónapokban néhány család számára gyászjelentést, cégek számára szállítóleveleket, nyugtákat, esetenként különféle „memorandumokat” is készített. Fő profilja azonban a színlapok előállítása, amelyekből havonta 26-30000 darabot szállított. A nyomda - korszerű szedőanyaga ellenére - a tulajdonos rossz híre, gyengén képzett és kevés munkása miatt igazán jelentős megrendeléseket korszakunkban nem kapott. Az 1920-as évek végére történt változás; ekkor már szedőgépe is volt. A Szegedi Reggeli Újság nyomdája 1913. november 21-én Szeged polgármestere engedélyt adott Kun Béla hódmezővásárhelyi lakosnak, hogy Szegedi Reggeli Újság címmel politikai napilapot indítson. Kun Béla Hódmezővásárhely függetlenségi párti országgyűlési képviselője volt 1910. óta; 1905-től pedig a Vásárhelyi Reggeli Újság tulajdonosa. E lap nyomdája is a tulajdonában volt. Kun a Justh-párt híveként Kossuth Lajos nyomdokain kívánt haladni; programja szerint küzdeni akart a kisbirtokosokat bénító igazságtalan adórendszer ellen, védeni akarta a kisipart a külföldi nagyipar versenyével szemben, önálló vámterületet és önálló magyar nemzeti bankot kívánt. A választójogot pedig kiszélesíteni óhajtotta.34 Bizonyára e politikai programjának szegedi népszerűsítése érdekében kívánta szegedi lapját megindítani. A nyomdát Valéria tér 10. sz. alatt, a Bokor-palotában rendezte be; a lap 1914. január 28-tól 1914. április 24-ig jelent meg. A nyomda vezetője Gácsér Ferenc Szilléri sugárúti lakos, aki a lappal kapcsolatos tényeket rendőrségi jegyzőkönyvbe mondta. A Szegedi Reggeli Újság megszűnésével a Valéria téri nyomda sem működött tovább.35 A lapot nem volt alkalmunk látni. A Merkur-nyomda 1917-ben a kereskedelmi tevékenység országszerte élénkült: a nélkülözések fokozódása ösztönözte a kereskedelmi cégek alapítását. Ez évben Szegeden 56 egyéni és társas kereskedőcéget jegyeztek be, majdnem annyit, mint a háború előtti utolsó, fellendülést hozó, 1912. évben. A kereskedelmi tevékenység felélénkülése növelhette a nyomdatermékek bizonyos fajtái iránti igényt. Ebben a helyzetben jöhetett létre a Merkur- nyqmda, amely 1917. február 3-tól működött. Alapítója a Makón nyomdászmesterséget tanult, 1912-ben már ugyanott nyomdát bíró Kolimár János. Szegeden Mikszáth Kálmán u. 12. alatt rendezte be műhelyét. A nyomdát később Körösi Regina vette meg, 1920. november 15-ig működtette. Ekkor e műhely véglegesen megszűnt.36 Schwarcz Jenő nyomdája 1917-ben egy másik nyomda is létesült Szegeden. Schwarcz Jenő könyv-, papír- és írószerkereskedő állította fel. 1917 szeptembertől az ő nyomdája készítette egy évig a 290
