Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
a H. Berthold-féle Enge Obelisk 10 és 16 pontos fokozataival, a nyomda telephelyének címét a 12 pontos fokozatával egyező betűből szedték. A hasábok elkülönítésére mintegy 2 pontos léniákat használtak. A nyomda 1918-ban már dolgozott a Szegedi Pénzügyigazgatóság számára is: a jövedéki ágazatok vármegyei kimutatására szolgáló űrlapját készítette. A nyomdaüzem 1920 elején Kálvária u. 2. sz. alatt működött. Itt nyomta az Új Torontói c. politikai hetilapot annak 1920. augusztus 1-i megszűnéséig.32 König Salamon nyomdája 1913 elején vásárolt nyomdát a korábbi évekből művezetőként, egyben a szervezett nyomdai munkások elleni kíméletlen harcáról jól ismert König. Az általa 1910-től megjelentetett Őrszem c. folyóiratnak az 1913. május 21-i száma az első, amely saját nyomdájában készült. A lap egyik szerkesztői üzenetében azt írja, hogy „nyomdát vásárolt”, vagyis egy meglévő nyomdát vett meg. Bizonyos adatokból arra következtetünk, hogy özv. Leopold Ignácné nyomdája került a tulajdonába. (Leopoldné nyomdája utoljára az 1912-ben felvett nyomdászstatisztikában szerepel.) A König által alkalmazott szedőanyag egy része az özvegy Leopoldné nyomda nyomatain is látható. A König- nyomda Kelemen u. 5. sz. alatt kezdte működését. Az 1915. júliusban felvett nyomdászszakegyleti statisztika szerint 1 szedőt, 2 szedő- és 2 gépmestertanulót és 1 munkásnőt alkalmazott, 2 nyomógépet bírt. A napi munkaidő 9 óra. König - hűen önmagához - egyetlen szedőjének a Szegeden fizetett nyomdai szedőbérek között a legalacsonyabbat, heti 24 K-t fizette. (Két nyomda 40 K-t, egy 36 K-t, egy 35 K-t, egy 32 K-t, három 30 K-t, kettő pedig 28 K-t biztosított.) Öt helyi nyomda dolgozott ekkor napi 8 és 1/2 órás munkaidőben; ezek mindenike több fizetést adott szedőinek, mint König a 9 órás munkáért. A nyomdahelyiség az egészségügyi követelményeknek csak közepesen felelt meg. Az 1920-as évek második felében König - haláláig - a Prometheus-nyomda tulajdonosa; ez az üzem Dugonics tér 12. sz. alatt működött. König 1852-ben Szegeden született; 1888-ban a nagyszentmiklósi nyomda tulajdonosa. Szegeden az 1900-as években tűnt fel. Említett, Őrszem c. folyóirata rendszerint 12 oldalon jelent meg. Bekötve, körülvágva 145 X 230 mm-es lapokból áll. A tükörmérete 25 X 44 ciceró, két hasábra osztva. Egy-egy hasáb 12 ciceró széles; közöttük 12 pontos hézag, amelybe finomléniát helyeztek. A lapcím betűi azonosak az Endrényi Imre nyomdájában előállított példányokon láthatóval: a Bauersche Giesserei Halbfette Langschrift 48 pontos fokozatának verzálisával. Az öntöde 6 ponttól 60 pontig, 12 fokozatban gyártotta ezt a szecessziós ízlésű, a Neudeutsche Schriften csoportba tartozó betűt. A lap egyes rovatcímeinek betűi (pl. „Hírek”, „Üzenetek”, „Munkaközvetítés”) az EMB Kövér Grotesque Cicero betűjével egyeznek. Ugyancsak az EMB gyártotta a május 21-i számban a „Beszerzési források” rovat hírfejeinek szedésére használt Corvinus betűt. A nyomda birtokolta a Corvinus Cursivot is. (216) (Ugyancsak az EMB gyártotta.) A hetilap főcikkei címeinek szedésére rendszerint az EMB Grotesque betűjének ter- cia fokozatát használták (pl. 1913. május 28.: „A közgyűlésről.”, „Panaszok.” stb.). A lap nagy figyelemfelhívó erejű betűket is alkalmaz a hirdetésekben. Ezek közül 287
