Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
maradni. Kisszerű működését a nyomdai termékek köteles példányairól az 1914. január 1-január 31. közötti időszakról beküldött kimutatása is tanúsítja. 28 tételt sorol fel, amelyek sorában 10-féle meghívó (egyenként 200-500 példányban), borítékok, levélfejek, néhány körlevél, 2 gyászlap, vegyes névjegyek, levelezőlapok szerepelnek. A kimutatási űrlap Traub B. és társa nyomdában készült; ennek a komplikáltabb nyomtatványnak az előállítására Varga József üzeme - úgy látszik — ekkor még nem volt alkalmas. E nyomda 1919 júniusában a szegedi ellenforradalmi kormány számára dolgozott. A kormány ellen sztrájkoló munkások megrongálták nyomógépét. Emiatt megszűntette működését. A közgyűlés. A közgyűlés hirdetési módja. Minden év első negyedében a választmány által meghatározott napon rendes közgyűlés tartandó. A közgyűlés határnapjáról a tanácskozási tárgyak megnevezése mellett a tagok 8 nappal a közgyűlés előtt meghívó útján értesitendők. 211. ábra Juhász István nyomdája Képzett nyomdász volt az eredetileg könyv- és papírkereskedő Juhász István is, aki 1911-ben már működtette nyomdaüzemét. Folytatta azonban a kereskedést is. A cég 1949-ig állt fenn Gizella tér 4. sz. alatt. Már 1911-ben elkészítette a szegedi katolikus tanítóképző 1910/1911. tanévi értesítőjét, majd a következő tanévről szólót is. A Juhász-nyomda - Vargához hasonlóan - igyekezett korszerű, szecessziós jellegű betűanyaggal biztosítani helytállását a versenyben. Szívesen dolgoztattak vele egyes katolikus intézmények; az előbbi példákon túl az is bizonyítja, hogy 1915-ben - mediaeval jellegű betűvel - nyomtatta A legszentebb Rózsafűzér-társulat Fehérleányainak szabályzata c. füzetkét. E füzet 1. oldalán tónusos Mária-kép is látható. Az üzem 1918. előtti jelentéktelenségére utal, hogy a nyomdászszakegyleti statisztika csak az 1915. évi adatfelvételkor veszi számba, de a személyzetre vonatkozóan nem tud adatot közölni, mert a szerkesztő nem kapta meg azokat. Az 1917. évi adatfelvételkor 1 szedőt és 1 munkásnőt alkalmazott, 2 nyomógépet bírt. A nyomdahelyiség középszerűen felel meg az egészségügyi követelményeknek. Az 1929. évi adatfelvételkor már 4 szedőt, 1 szedő-, 1 gépmester-tanulót, 2 segédmunkást alkalmazott és 4 nyomógépet bírt. Jelentősebb fejlődést tehát a Horthy-korszakban ért el. Hoffmann Benedek és társa cég nyomdája. Utódnyomdái Az 1910-es évek elején vidékei)/gomba módra szaporodtak a nyomdák. E folyamatba illett az eddig említettek közül Juhász István műhelye, de ide sorolható Hoffmann Benedek és társa cég is. Adataink szerint 1911 szeptemberében kezdte működését. A cégnek sajtójogilag felelős tagja Hoffmann Béla. A nyomda Fekete sas utca 20. 283
