Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
rilag kékes-zöldre színezett borítóval ellátva.20 A tükörméret 16 X 27 és fél ciceró. A fedlapon a cím három sorba tördelt: az első két sor (A „Szeged-felsővárosi/mezőgazdasági társulat,,) a Scheiter & Giesecke betűöntöde Schmale Mediaeval text fokozatának, az „alapszabályai” sor e betű 28 pontos fokozatának megfelelő verzálisaiból szedett. A cím alá 10 X 7 és fél cicerós, a Kühne-féle mezőgazdasági gépgyár által ekkortájt hirdetett, marokrakó gépet mutató klisé lenyomatát helyezték el. Az impresszumban szerepel a nyomda pontos címe: Kárász-utca 16. Nyelvtudomány, szótárak, értekezések és tanulmányok 204. ábra A füzet első oldalán megismétli a címet, amelyet kontúrral árnyékolt, valószínűleg Renaissance díszbetű 14 illetve 20 pontos verzálisával szedtek. A Wesselényi-nyomda állította elő az 1905. október 1-jétől 1906. április 20-áig a havonta kétszer megjelenő szakegyleti lapot, a Sütőmunkások Szaklapját. A nyomda ekkor már Aradi utca 6. szám alatt működött. „A magyarországi vidéki sütőmunkások társadalmi, gazdasági és szakközlönye” Szegeden, a sütőmunkások szakegylete „szaklapbizottságának” kiadásában jelent meg. E lap tömörítette a sütőmunkások gazdasági és politikai harcokat irányító, a szakegyleten belül működő un. szabadszervezet tagjait. Maga a „szaklapbizottság” a szabadszervezet Vezetőségeként is értékelhető.21 A lap eredeti oldalmérete 256 X 352 mm, \fi szedéstükör 45 X 65 és fél ciceró. Két hasábos, egy-egy hasáb 22 ciceró széles, közöttük 12 pontos hézag. A hasábok elválasztására - a kor általános szokása szerint - léniákat is beillesztettek, jelen esetben fein (0,1 mm) léniát. A lap utolsó, 4. oldalán hirdetések találhatók; ezek egyikében tésztaosztó és zsemlyedaráló gépekről jó minőségű reprodukciók láthatók. A lapcím az EMB Keskeny Renaissance 5 1/2 Cicero betűjének verzálisával mutat azonosságot. Kiterjedten használta a nyomda az EMB Egyptienne betűjének különböző fokozatait: pl. az 1905. november 12-i sütőmunkásgyűlés felhívását, hogy a péksegédek keresetük 5%-át fizessék be az ellenállási alapba, az 1. oldalon, teljes tükörszélességre szedve az említett Egyptienne Garmond fokozatával azonosítható betűkből szedték. Az aláírása („A sütőmunkások Szaklapja és szervező-bizottsága.”), valamint a Pécs városában működő sütödéket zárlat alá helyező felhívás szövegbetűje egyezni látszik a Halbfette Aldin-Kursiv (Scheiter & Giesecke) garmond fokozatával. A fejlécben a szerkesztő nevét („Torma János”) szintén a Scheiter & Giesecke öntöde egyik típusának, a Breite Antiqua cicerós verzálisával szedték, Nonpareille verzálisával egyezik a megjelenési időpont szedése: „Minden hó 1-én és 15-én.” Ezen öntöde Halbfette Aldine betűjének terciás fokozatával egyező betűkből állították össze az 1906. január 1-jei szám 1. oldalán az „1906.” és a „Szabályrendelet.” címeket. A lap szövegbetűje egyezik a Bauersche Giesserei Antiqua 84 f jelű antikvájával. E műhely kiterjedten használta a Scheiter & Giesecke lipcsei betűöntöde szedőanyagaival egyező betűket. A Sütőmunkások Szaklapja 1905. október 15-i példányán - a már említetteken túl a — Halbfette Aldine-Kursiv Tertia, a Breite fette Antiqua Cicero, a Halbfette Antiqua Borgis mit Korpus, a Magere Egyptienne Cicero és Tertia fokozatait is megtaláljuk. 276
