Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
Az egyes cikkek címeként szívesen alkalmazta a nyomda az EMB különböző típusú groteszkjeit. Az 1. szám 2. oldalán kezdődő, dr. Kószó István által írt „Márczius tizenötödike.” cikkcímet az EMB Grotesque Text 283 kurrensével, a 3. oldalon a „Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem.” cikkcímet az EMB Keskeny Grotesque Tertia 440 betűivel szedték. A példák száma sokszorozható. A Gönczi-nyomdában készült lappéldányokon a megengedhetőnél több a szedési gondatlanság. Többször előfordul, hogy az „1” betűt fejjel lefele helyezték el a szóban. Már a legelső számban nem egyszer előfordul, hogy félkövér Egyptienne típusú betűkből szedett szavakba groteszkeket kevertek bele (pl. 1902. március 16. „Az iskolák ünnepe” cikkeimnek az első három betűje groteszk, a cím további része Egyptienneből való, vagy a „Színház” rovatcímben az „S” és az „Á” betűt kb. 4 ponttal nagyobb fokozatú, mediaeval típusú verzálisból szedték, mint a szó többi, antikva típusú verzálisát. Gönczinek más városokból is akadt lapelőállítási rendelése: 1899. augusztus 6-tól 1900. február 11-ig nyomtatta a Csongrádmegyei Ellenzék, heti háromszor Szentesen megjelenő lapot. Megindulásától, 1901. szeptember 8-tól 1901. október 6-ig, majd október 13-tól december 15-ig, végül 1902. január 10-től 1902. február 23-ig nála készült a Szentesi Lapok c., heti kétszer megjelenő újság. 1901. augusztus 29-től 1901. október 6-ig előállította a Vásárhelyi Híradó c., heti kétszer megjelenő lapot.12 Gönczi már 1898-ban, 25 éves korában is bírt annyi vagyonnal, hogy felvették az I. kerületi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe. 1903. február 6-án a törvényszék mint csődbíróság csődöt nyitott a cég ellen, a nyomda beszüntette működését. 1904. december 31-én bejegyezték Gönczi I. Józsefné cégét: „Szabadalmazott újdonságokat értékesítő vállalat”, cégvezető Gönczi I. József. E cég az 1907. szeptember 27-i, a reá vonatkozó utolsó bejegyzés szerint, megszűnt.13 A Tabacsák és Kasztriener nyomda A 19-20. század fordulóján létesült; a pontos dátum nem ismert. Annyit tudunk róla, hogy a valóságos cégtulajdonos Kasztriener Ármin, Iskola u. 28. sz. alatti lakos. Ugyanott működött a nyomda is, amelynek művezetője Tabacsák Győző volt. A rendőrkapitány 1906. szeptember 24-i jelentése szerint e nyomda még 1901 augusztusában Szegeden megszűnt, mert Hódmezővásárhelyre költözött.14 Meglehet azonban, hogy a főkapitány adata nem egészen pontos a szegedi működés megszűnését illetően, mert a nyomda által kiadott és előállított Képes Szegedi Friss Újság 1901. szeptember 11-i (azaz a 4.) száma szerint (az első szám amit a Somogyi-könyvtár őriz belőle) még mindig Szegeden van a szerkesztőség (Petőfi Sándor sugárút 34.) és a kiadóhivatal (Iskola u. 28.) is. A Képes Szegedi Friss Újság krajcáros (2 filléres), eléggé gyenge rajzokkal illusztrált napilap volt, négy hasábos oldalakkal. Tény, hogy a nyomda átköltözött Hódmezővásárhelyre, ahol október 24-től állította elő a Vásárhelyi Híradót, amelyet október 6-tól Gönczi nyomtatott. Ezekből az adatokból az következtethető, hogy a Tabacsák és Kasztriener nyomda 1901. szeptember folyamán költözött Hódmezővásárhelyre. Önállóan nem sokáig működött e városban: 1901. november 3-tól már a Vásárhelyi Híradó nyomdája nyomta ezt a lapot. Tabacsák Győző pedig a Vásárhelyi Híradó nyomdájának művezetője 1905. április 14-i haláláig.15 270
