Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
7 fokozatban 8 ponttól 40 pontig ajánlotta. Gönczi rendelkezett az ugyancsak Poppel- baum-féle Französische Mediaeval-Versalien betűvel, amely - mint láttuk - több szegedi nyomdában is megtalálható az 1870-es évektől. Az utóbbi betűt az 1899-ről szóló kisteleki takarékpénztári jelentés címlapján alkalmazta a „Kisteleki Takarékpénztár” és az „1899. évről” sorok szedésében. A D. Stempel-féle Halbfette Merkur betűivel egyezik az 1897-ről szóló kisteleki takarékpénztári jelentés címlapján az impresszum betűanyaga. A részvénytársaság közgyűlésére szóló, ugyanezen füzetben olvasható meghívóban „A közgyűlés tárgyai” c. sor az AfSuM Breite Grotesk betűjével azonosítható. Az 1900. január 21-i részvénytársasági közgyűlésre szóló meghívón szerepel a Scheiter & Giesecke árnyékolt kontúros Antiqua-Zierschriften betűjének 2 cicerós fokozata, a H. Berthold Carola-Grotesk, valamint a Regina-Cursiv betűje. 1900-ban jelentette meg Gönczi I. József ifj. Móricz Pál: 1848—49-diki szabad- ságharczi csatatörténetek c. elbeszélőgyűjteményt, amelyet szerzője „öreg honvédek elbeszélései után” írt. E kötet szövegbetűje az AfSuM Antiqua Nr. 1335 10 pontos fokozatával egyező. Gönczi a munkásainak Szegeden akkor a nyomdaiparban példátlan kiuzsorázása révén olcsóbban vállalhatott munkát mint más helyi nyomdák. Az áron aluli nyomtatványkészítés az ún. „szennykonkurrencia” egyik formája volt. (A másik a munkások szokásosnál alacsonyabb díjazása.) Gönczi mind a kettőben jeleskedett. A pénzbőséggel akkor sem dicsekedhető lap- és folyóiratkiadók is felkereshették tehát e nyomdát. 1897-ben így nyomtathatta a Színházi Újság c., Békefi Antal szerkesztette művészeti lapot, az 1898-1899-ben megjelent Munkáslap c. Csongrád megyei szociáldemokrata havilapot. Utóbbi csak a 3. számtól (1898. július) készült Szegeden, az első két szám Szentesen látott napvilágot. 1898. május 23-án kiadta a Közvélemény c. hetilapot. A Munkáslap 4 oldalon jelent meg. Egy oldal papírmérete a Szegeden előállított változatnál 260 X 402 mm. Tehát a közepes méretű, ún. berlini formátumnál (320 X 470 mm) kisebb alakú. A szegedi változat tükörmérete 50 és fél X 80 és fél ciceró. Az oldalszám, az oldalnagyság, a megjelenés gyakorisága és a példányszám alapján is „kis” újságnak tekinthető. (1000 példányt foglalt le a rendőrség a nyomdában, amikor a Kötélgyári titkok c. írás miatt az 1899. március 18-i számot ügyészségi utasításra elkobozta.)11 A nyomda a Munkáslap előállításánál kiterjedten használta a groteszk antikva kövér és félkövér (utóbbinak keskeny és normál) fokozatait. A címeket, a rövid, hangsúlyos közleményeket, az egyes cikkeken belüli kiemeléseket széles groteszk betűvel szedte. Külföldi eredetű, talán a H. Berthold-öntöde Akzidenz-Grotesk 16 pontos verzá- lisaival azonosítható az a groteszk betű, amelynek verzálisával szedték 1898 őszén a Tárcza rovatcímet. A lapcím betűi az EMB Kövér Egyptienne 6 cicerós verzálisával egyezők. A szövegbetű az AfSuM Antiqua Nr. 7335-tel azonosítható. A nyomda a fontos kiemelésekhez - akár egyes cikkeken belül is - általában az EMB Kövér Grotesque Cicero 292-vel azonos betűtípust használt. Pl. az 1898. júliusi szám 1—2. oldalán szereplő cikk utolsó mondata: „Nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az általános, közvetlen és titkos választási jog törvénnyé nem válik!”. (199) A Munkáslap tartalmáról részletesebben írtunk pl. a Szeged története 3/2. kötet 782-785. oldalain is. Gönczi 1902. március 16-tól kiadta a Szeged és Vidéke c. napilapot, amely az évtized második felében vált jelentőssé. A kiadó és nyomda nehézségei miatt Gönczi rö268
