Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig

Mindezeknél azonban nagyobb kultúr- és vallástörténeti jelentőségű Dugonics András: Radnai történetek c. műve, amely, szintén 1810-ben, Grünn Orbán saját költségén jelent meg, 144 oldalon, 12-ed rét alakban. A mű jelentőségét már többször feldolgozták. Dugonics megrajzolta a szegedi zarándokok szívesen látogatott búcsúhelyének, az Arad vármegyei kegyhelynek a történetét, részben az ottani minoriták feljegyzéseire, részben a saját családi hagyományaira és a zarándokok által elmondott, Radnán történt csodatettekre támaszkodva leírásaiban.9 Közli a radnai zarándokok számára általa írt éneket is.

A 19. sz. első évtizedében a hitélet elmélyítését szolgáló könyvek mellett a katolikus iskolai élettel kapcsolatos munkák is jelentek meg Szegeden. A korábban már jellemzett Cicero-válogatás mellett még megemlíthető - e tekintetben is csak példaként - Hemter Florianus: Propositiones ex physica primo semestri explanata c. 20 oldalas, az első félévi fizika tanulására vonatkozó mű, 1802-ben; az Ode amplissimo magistrate liberae et regiaque civitatis Szegediensis, dum liberalitate insigni sumtus instruendo musaeo physico resolveret, ab auditoribus physices lycei Szegediensis oblata m. Decemberi anno 1804. (A szegedi líceum fizika-hallgatóinak ódája a szegedi tanácshoz 1804 decemberében, amikor megnyitotta a fizikai múzeumot.) A nevezetes események alkalmából az 1800-as években írt, Szegeden megjelent örömversek közül szabadkai vonatkozása miatt kiemeljük Franciscus Klohammer költeményét: De aedibus in libera, regiaque civitate Maria Theresiopolitana divae Theresiae virgini sacratis c. költeményét, amely Szent Terézia zárdájának Szabadka szab. kir. városában 1805 októberében történt felavatását ünnepli. Mindössze 4 levél terjedelmű. A sort tovább folytathatnánk, de az eddig elmondottak is igazolhatják azt a - viszonylagos - „kulturális dinamizmust,” amely Szegeden - a város országos jelentőségű - kereskedő-polgárvárossá válása folyamatának gyorsulása révén végbement.

A polgári szemlélet terjedése mellett azonban egyidejűleg és azzal párhuzamosan a nemesi nemzeti szemléletnek is számos helyi megnyilvánulását észlelhetjük a 19. sz. első évtizedében. A polgárjoggal kapcsolatos volt, mint már említettük, többek közt a katonáskodási kötelezettség is. Ezért az 1805. évi országgyűlés által alkotott I. te.-ben elrendelt, a Napóleon elleni háborúban való részvétel céljából kimondott nemesi felkelés keretében Szeged 60 gyalog, 1 lovas és 153 gyalog insurgens katonát állított ki. Ezen kívül a belső biztonság és helyőrségi szolgálatra 1000 főnyi polgárőrséget szervezett."’ Az alföldi nemesek ez évi fegyverfogásának ünneplése jegyében K.V. J. vitézi dalt írt. (Az 1805. esztendőben közönségesen fölkelő alföldi nemes magyar sereg vitézi dalija). Ezt is Grünn Orbán nyomtatta ki, akárcsak Jéger József piarista paptanár, a szegedi nemzeti iskola vezetőjének 1809-ben megjelent költeményét. Utóbbi a magyar mondavilág aktualitásának bizonyítására irányuló törekvés egyik helyi megnyilvánulása. (Attila a magyar nemzethez a holtak mezejéről a magyar génius által. Kis 8-ad rét, 16 lap.) Jéger, mint a leendő iparosmestereket képző iskola vezetője, ugyancsak 1809-ben megjelentette A mesterségek s kézművesek nevendékenyei erköltsi oskolája c. oktató könyvet. (8-ad rét. VIII + 9-55 lap). A ma már kevéssé ismert Jéger Józsefnek 1796-1810. között 13 műve jelent meg, közülük 9 valamely nevezetes alkalomra írott költemény. Munkái Budán, Kassán, Nagyváradon, legtöbbjük azonban Szegeden látott napvilágot. Üdvözlő verseit mint a tanulók megnyilvánulását írta, amelyek a konzervatív nemesi szemlélet megjelenítései.

23