Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
a lipcsei Ludwig Wagner A. G. betűöntöde 1900-ban metszett Magere Römisch 10 pontos betűjével. (165) Az öntöde 6 ponttól 48 pontig, 9 fokozatban állította elő. b í. A tanári testület az 1901—1902-iK tanévben. 164. ábra A) Igazgató: 1. Dr. CZÍMER KÁROLY, bölcsészettudor, oki. középisk. tanár, tanította a történelmet és földrajzot az V. és VI. osztályban heti 7 órában. B) Igazgatónő : 2. CSÍK MÁRIA, oki. polg. isk. tanítónő, az iskola internátusának igazgatónője, tanította a történelmet a IV. és gazdaságtant a VI. osztályban heti 5 óráb C) Tanárok, tanítónők és nevelőnök: 3. BARANYAINÉ-QU1NZ EMILIA, oki. polg. isk. tanítónő, r. tanítónő, a IV. osztály főnöke, tanította a magyar nyelvet a II. és IV., földrajzot a II. és kézimunkát az I., II. és ill. osztályban heti 16 és női felügyeletet tartott heti 7 órában. '4. Özv. BAUER SIMONNÉ szül. LEVY JENNY, oki. nyelvmes- ternö, állandósított tanítónő, a VI. osztály főnöke, tanította a német nyelvet a II. és IV., íranczia nyelvet a 11., V. és VI. osztályban heti 16 és női felügyeletet tartott heti 7 órában.. 165. ábra A Magere Römisch már korábban is előfordul az Engel-nyomdában készült nyomtatványokon: a piarista gimnázium 1900/1901. tanévi értesítőjének legfontosabb részeit ezzel a betűvel szedték. Alkalmazta a nyomda a Szegedi Napló egyes részeinek szedésében is; még vezércikkeket is szedtek vele. (Pl. 1903. április 2. stb.) 1899-1900-ban jelent meg Reizner János nagy munkája, a Szeged története 1-4 kötetben. A városi tanács már a millenniumra szerette volna publikálni, de a szerző nem készült el időre a kézirattal. A tanács a kézirat elkészültekor szerződésben bízta meg Engel Lajost a munka kivitelezésével. Azt is megszabta, hogy új betűből, Pulszky Ferenc: Magyar- ország archeológiája c. mű példáját követve kell a nyomdai munkát megvalósítani, 700 kartonált példányban. Ezen kívül még készült 10 példány díszes bőrkötésű változat is. Utóbbiakat a polgármester országos előkelőségeknek; befolyásos politikusoknak küldte el, pl. Tisza Kálmánnak. Az Engel-nyomda nem törődött a szerződés némely pontjával: nem követte a mintául előírt könyvnek sem a betűanyagát, sem a tükörméretét, annak díszítő ábráit sem alkalmazta. Élőfej sincs a Szeged történetében. A legfőbb általános 230
