Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig

A Holländische betűcsalád mindhárom sorozatához tartozó betűket alkalmazták pl. a szegedi főreáliskola 1910/11. tanévi évkönyvében, valamint A „Szegedi Szabadoktatási Bizottság alapszabályai” c., 4 nyomtatott oldalas, 1913. december 8-i keltezésű dokumentum szedésében.26 Utóbbinak szövegét a Holländische Antiqua garmond, a Bizottság osztályai c. fejezetben felsorolt 10 képzési forma címeit (pl. h) „Munkásgimnázium osztálya” stb.) a Holländische Kursiv garmond fokozatával szedték. A címben „A «Szegedi Szabadoktatási Bizottság»” sor Halbfette Holländische cicerós, az „Alapszabályai” sor terciás verzálisából áll.

A Traub B. és társa könyv-, papírkereskedő és nyomdacég 1949-ig állott fenn. A nyomda működésének megkezdésétől, 1873-tól fennállása idején 138, bibliográfiai- lag számon tartott művet nyomtatott: 15 szépirodalmi, 16 egyházi jellegű, 27 tankönyv, 35 szakmunka, 45 aprónyomtatvány hagyta el az üzemet. Ebben azonban nincsenek beszámítva az iskolai és egyéb évkönyvek, naptárak.27 Arra nézve nincs adatunk, hogy

1918-ig hány nyomtatott művet vehetünk számba.

1914-ben nevezetes kötet jelent meg Traub B. és társa előállításában. Szűts Mihály: Szeged mezőgazdasága c. munka 466 oldalas, 190 X 273 mm-es, 28 X 43 és fél cicerós tükörmérettel bíró, 7 többszínű litográfiái, beragasztott térképmelléklettel ellátott, 32 fényképreprodukciót tartalmazó, fűzött kötet. Fontos tudományos munka. A szegedi mezőgazdaság addigi történeti fejlődését is bemutatja, nagyobbrészt azonban a helyi agrárviszonyok első világháborút megelőző évekre jellemző vonásait írja le nagy körültekintéssel. A mezőgazdaság valamennyi ágazatát, azokon belül a helyi sajátságokat kidomborítva ismerteti a szegedi viszonyokat, különös súllyal a belterjes növénytermesztési kultúrákra, valamint Szeged város földbirtok-politikájára, a városi földbérleti rendszer kialakulására. A mezőgazdaság-történet művelői számára ma sem nélkülözhető forrásmunka.

A „Traub B. és társa kő- és könyvnyomdái műintézete” azonban nem tudta e fontos kötetet kívánnivalók nélkül előállítani. Kétségtelen ugyan, hogy a litográfiák, amelyek a város határának térképét mutatják pl. művelési ágak, talajviszonyok, legelők és állategészségügyi kerületek, birtokmegoszlás, kapitányságok határai a külterületi iskolák feltüntetésével, igen jól sikerült kőnyomatok. Jól elváló, élénk színekkel (Lásd pl. a 80-81. oldal között Szeged határának és a tápéi rétnek térképét) tették könnyen érzékelhetővé. A térképet Jakabffy Lajos városi mérnök rajzolta. A fényképekről készült nyomatok kevésbé jók. A szöveget igen sok táblázat kíséri, ezek helyenként egész vagy több oldalasok, sok a szövegbe beépített is.

A szövegszedés kétféle. A 13-203. oldalon, talán 1911. táján beszerzett linotype szedőgéppel, valamilyen Romanisch típusú 10 pontos betűkkel szedték az álló és a dőlttel kiemelt részeiket. A matricák nem kellő gondosságú kezelése miatt a matricaoldalak kidomborodtak, ami a betűk melletti függőleges vonalkák formájában jelentkezik a szövegben. A sorregiszter számos lapon nem megfelelő. A könyv e részének nyomtatása sok helyen életlen, a betűk szárai néhol alig láthatók. (149) A fejezetcímeket az adott fejezet tartalmának összefoglalásával szennylapokra helyezték és e részeket a 11. oldaltól a könyvben végig a Holländische Antiquaval szedték. Ugyancsak a Holländische AntiquabóX állították össze a szedőgépes főszöveg lábjegyzeteit, valamint a szövegbe illesztett vagy a szövegbe tördelt táblázatokat is. Egyes esetekben a tükörszélesség közepére állított, egymás alá helyezett, felsorolást tartalmazó tételek kezdetei nem állnak függőleges vonalban (pl. a 143., 154. stb. oldalakon.)

218