Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
lek, levelezőlapok, árjegyzékek (pl. Brauswetter János, Brauswetter Ottó, Ungár Benő, a Szegedi Kézművesbank körlevele, Kalmár Zsigmond és társa szerb nyelvű körlevele 4000 példányban, román nyelvű körlevele 10000 példányban, stb.), egyesületi rendezvényekre szóló meghívók (pl. a Szeged alsóvárosi rezesbanda rendezvényére 200 példány, a Szegedi Szabadoktatási Bizottság meghívója 1000 példányban.) A kimutatásban a fentiek és a „vegyes nyomtatványok” összesen 34 tételt tesznek ki. Előfordul néhány cég számára cégjelzéses levélboríték, árjegyzék, egyesek számára névjegy is.19 Engel Adolf, valamint Traub B. és társa nyomdája, 1918-ig Az 1880-as években az akkor legjelentékenyebb szegedi nyomda tulajdonosa, Burger Gusztáv, nehéz anyagi helyzetbe került. Jól felszerelt üzemét kénytelen volt eladni. Engel Adolf, aki az 1870-es években a Traub B. és társa nyomda cégvezetője, 1882. október 1-től 1885. augusztus 28-ig a Burger Gusztáv és társa nyomdacég társtagja, 1885. augusztus 28-tól a Burger-nyomda tulajdonosa lett, 1896. november 20-ig. Akkor - később tárgyalandó ok miatt - megvált a nyomdától, amely a Traub B. és társa cég tulajdonába került. Engel Adolf Szegeden született 1854-ben. Kereskedő lett. Apja Engel Simon szegedi földbérlő. Másik gyermeke, Lajos is kereskedő, majd mindketten nyomdatulajdonosok. Egyikük sem tanulta a nyomdász-szakmát: papírkereskedők voltak. A nyomdatermékek iránti kereslet megnövekedése a kiegyezést követő évtizedekben számos papírkereskedőt a nyomdászat területére csábított. E jelenség elsősorban Budapesten mutatkozott, de Szegeden is megfigyelhető az 1870-es évek elejétől kezdve, amit igazol Traub Bemát már ismertetett példája. Traub felesége Engel Jozefina volt, feltehetően Engel Adolf és Lajos közeli rokona. így Adolf könnyen válhatott a Traub-nyomda cégvezetőjévé. Eközben elsajátíthatta a legszükségesebb nyomdairányítási ismereteket. Burger Gusztáv társaként pedig kiépíthette a nyomda működtetéséhez szükséges társadalmi kapcsolatokat is. A jól felszerelt nyomda tehát akadálytalanul működhetett a tulajdonosváltás után is. Az Engel Adolf-féle nyomdaüzem Burger Gusztáv üzletkörére és felszerelésére támaszkodott. Az innen kikerült nyomtatványok egyelőre alig különböznek a Burger Gusztáv és társa nyomdájában készültektől, mivel cím- és szövegbetűi, díszei kezdetben azonosak a Burger által használtakkal. Engel Adolf nyomdája 1885-1896. évi működése idején 24 könyvet készített, nem számítva a szűkebb kört érintő és kispéldányszámú alkalmi kiadványokat, sok kiadást megért tankönyveket, évkönyveket.20 Közöttük mindössze egyetlen szépirodalmi jellegű mű akad (Várossy Gyula: Apák bűne. Regény két kötetben. 1886.), 3 egyházi, 2 tankönyv, 9 szakmunka készült e nyomdában. Azon kívül még számításba vehető 9 aprónyomtatvány is. 1885/86-ban nyomtatta a tanítóképző igazgatójának, Szabó MiHÁLYnak több művét (pl. Siketnémák ABC-je, 1886-ban). Az egyházi jellegű művek közül megemlítjük Löw Immánuel dr. és Klein Salamon: A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig (1887.) c. könyvet. Engel már 1887-re adott ki falinaptárt. Üzleti zárszámadásokat és egyesületi alapszabályokat is előállított. Az Engelnél nyomtatott iskolai „értesítvények” közül érdemes szólnunk a Szegedi 210
