Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig

jelzi. Szegeden ekkor már a „Délmagyarország” Nyomda- és Lapkiadó Rt. és Endrényi Lajos üzemében is működött rotációsgép. Endrényi Imre több rövid életű lap, periodika nyomtatója is volt. Közülük kiemel­jük a Magyar Szó c., szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilapot, amely 1899. ok­tóber 15-től 1900. január 7-ig látott napvilágot. A nyomda modern, szecessziós borító­lappal készítette. Bekötött, körülvágott állapotban a folyóirat papírmérete 230 X 304 mm, a szedéstükör 41 X 58 ciceró. (Élőfej nélkül a magasság 56 és fél ciceró). A fed- lapon a folyóirat címét a Scheiter & Giesecke betűöntöde Schmale Grotesk 5 cicerós betűinek verzálisaival egyező anyagból szedték. Az 1, szövegoldalon szintén szereplő cím betűi a lipcsei betűöntődének egy másik groteszk családjához tartoznak: Breite ma­gere Grotesk 4 cicerós verzálisaival egyezők. (122) 1899. november 5-ig a borítót 3 színnel nyomtatták (az első számot zöld, vörös, barna színekkel, a további számokon más színeket alkalmaztak). November 12-től már csak két színű nyomást használtak; e számon pl. barnát és zöldet, más, további számok fedelén egyéb színkombinációt. A fedlap erőteljesen díszített: a szecesszió kedvelt betűcsaládjait és díszítőelemeit (vi­rágdíszes hajkoronát viselő női fejek, stilizált levél- és virágdíszek stb.) láthatjuk. A dí­szítőelemek eredete bizonytalan, a különböző betűöntödék már az 1890-es években olyan nagy kínálattal állították elő az efféle szedőanyagokat, hogy az azonosítás nagy nehézségekbe ütközik. MAGYAR SZÓ MAGYAR SZÓ 122. ábra A prózai szövegeket két, egyenként 20 ciceró széles hasábokba szedve helyezték el egy-egy oldalon. A hasábok között 12 pontos hézag látható, az első három számban még finomléniát is szedtek a hasábok közé. A prózai szövegeket, pl. az első számban a Szerkesztői üzenetek c. beköszöntőt is a korábban már említett Lateinisch betű cice­rós fokozatával, a cikk címét text verzálisával szedték. A versszövegeket néha kurzív­val, néha - a szecessziós ízlésvilágra szintén jellemző - rajzolt betűből is szedték. (Pl. az október 29-i számban Kisértés c. 10 soros versikét: címét 2 cicerós, a vers szövegét tercia fokozatú, rajzos, díszített betűvel.) Szedőanyag-történeti szempontból tanulságosak a Magyar Szóban napvilágot látott hirdetések. Már a legelső szám borítójának hátlapján öt hirdetést látunk. A hirdetések száma fokozatosan gyarapodott: a december 31 -i szám borítójának hátsó lapja mindkét oldalon hirdetéseket tartalmaz. Némelyik a hirdetett árut ábrázoló klisényomattal ké­szült. Már az első számban Kovács Sándor zongorakereskedő hirdetésében 9X6 cice­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom