Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Lipót szegedi nyomdája - a közmunka-tartozási és lerovási könyvecske kivételével - nagy példány számban, raktárra készítettek Csongrád vármegye megrendelésére. A közmunka-könyvecskét községenként, a község nevét rányomtatva állították elő, tehát csakis az adott községben volt használható, míg a többi említett nyomtatvány bármely község önkormányzata számára megfelelő volt. A felsorolt közigazgatási nyomtatványok közül az egyik, A községi közmunka-tartozási és lerovási könyvecske, Horgos község számára készült. 150 X 225 mm-es, 8 oldalas, drótfűzéses füzet, amely 28 X 47 cicerós tükörmérettel bír. A füzet címe az EMB Keskeny Renaissance 3 1/2 Cicero 343. betűvel azonosítható kurrensből szedett, a „Horgos községi lakos részére.” sor betűi a Bauersche Giesse- rei Halbfette Antiqua, 6 ponttól 48 pontig ajánlott, tercia fokozatának betűivel egyezők, míg az ugyancsak a címlapon szereplő „összeírási folyószám” és „Házszám” kifejezések betűi a H. Berthold-féle, 6 ponttól 60 pontig 11 fokozatban készített Halbfette Mediäval-Kursiv cicerós grádusával egyeznek. (113) A füzet belívének mindenik oldala táblázat, amelyek szedéséhez az EMB különböző betűcsaládjait használták. (Kövér Renaissance, Mediaeval-Antiqua, Steinschrift). Horgos községi lakos részére. Össseirási folyószátn ................... Hásssaám ................... 1 13. ábra A nyomda gondot fordított a táblázatléniák pontos illesztésére is. A füzet jól áttekinthető, arányos szedésképet mutat. Endrényi Imrének az 1890-es években Szeged város közigazgatási nyomtatványaiból is sikerült részesednie. A tanács 1899-ben 1999 K 02 fill., 1900-ban 3096 K 26 fill, összértékű számlát egyenlített ki neki. Az 1900. évi Szeged városi nyomtatványkiadás 49 176 K 52 f, amelyen négy nyomda osztozott, Endrényi Imre a városi nyomtatványszállításnak csak kis részét 6,29%-át kapta ekkor. 1910-ben már 7455 K 87 fill, értékű számlát mutatott be a tanácsnak. Az összeg az 1910. évi városi összes nyomtatványkiadás (48413,81 K) 15,39%-a. Endrényi Imre rendszeresen kapott megrendelést a helyi katolikus iskoláktól, elsősorban a római katolikus tanító- és a tanítónő képezde igazgatóságaitól. A két utóbbi intézet vezetőségének bemutatott 1-1 számla fennmaradt a Csongrád Megyei Levéltár ún. „firmagyűjteményében.” Mindkét számla gazdagon díszített fejlécű, amelyek a szecessziós ízlés jegyeit hordozó elemeket is tartalmaznak. Az 1904 elején kiállított számlafej a gazdagabb díszítésű. Az Endrényi Imre cég tevékenységi körét felsoroló tételekből megtudjuk, hogy könyv-, zenemű-, papír-, író- és rajzszer-, tanszerkereskedést tart fenn, készít névjegyeket, „nagy raktára” van községi és közigazgatási nyomtatványokból, kiadja a Szegedi Híradót, könyvnyomdát, könyvkötészetet, vonalazóintézetet és tömöntödét tart fenn. Az Endrényi Imre név felett valószínűleg a családi címer nyomata látható. (114) 186
