Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
7. A szegedi nyomdászat 1873–1879
A fed- és címlapon a kiadás jelölése („Második bővített kiadás”) a hamburgi Genzsch & Heyse betűöntöde Compress betűjével azonosítható. E betűt az öntöde 6^10 pontig, 8 fokozatban állította elő. Jelen esetben a 14 pontos fokozat verzálisaiból összeállított sort látunk. A kötetben az egyes főrészek jelölése (pl. az 5. oldalon az „I. Rész”) Scheiter & Giesecke Schmale Mediaeval Cicero (12 Punkte) betűjének verzálisaiból szedett. Ezt a betűt a lipcsei öntöde 10 ponttól 4 ciceróig, 9 fokozatban kínálta. Az I. Rész főcímét („A neveléstan emberismei alapjai”.) mitteles díszített kurrens betűből szedték. Ugyanennek szintén mitteles verzálisaiból való a fed- és címlapon a „Képez- dei s magán használatra” kifejezés szedése. Az „I Szakasz” alcíme az 5. oldalon („Az ember testi szervezete boncz- és élettani szempontból.”) a D. Stempel öntöde (Frankfurt am Main) elődének Schmale halbfette Grotesk betűje 10 pontos fokozatával azonos. A szövegbetű a Bauersche Giesserei Antiqua 38 f betűjének garmond fokozatával látszik egyezőnek. (88) I. RÉSZ. A neveléstan emberismei alapjai. I. SZAKASZ. Az ember testi szervezete boncz- és élettani szempontból. §• Az ember teste általában. A természet legifjabb lénye, a teremtés remekműve, az ember, testére nézve az állatokkal igen Közeli és benső rokonságban áll ugyan, de teste előnyei öt azoknak magasan föléje emelik. Sok állat fölülmúlja ugyan Őt erőben. 88. ábra E példaként kiragadott kötet is igazolja, hogy a Bába testvérek nyomdája (a kötet impresszuma szerint „Bába I.-féle könyvnyomda”) a versenyképesség biztosítása, a megrendelők igényeinek korszerű eszközökkel történő kielégítésére szintén törekedett beszerezni modem szedőanyagot. A Bába testvérek nyomdájából egy közbeeső állomás (Maróczy József és társa) után létrejött Endrényi Lajos és társa cég az 1878. évi nyomtatvány-kiállításon egy, a nyomdát ajánló címjegyet és egy számlanyomtatványt mutatott be. A bíráló bizottság ezeket harmadik díjfokozatra („törekvés”) érdemesítette. Endrényi Lajos és társa adta ki és nyomtatta az 1878. január 1-1878. március 31. között megjelent Szegedi Néplapot, amelyet Gelléri Mór szerkesztett. E lap az „önálló magyar nemzeti politika és a polgári szabadság közlönye” kívánt lenni. A rövid életű, hetenként háromszor megjelenő lapot még az év július 28-án követte a város immár tartós életű napilapja, a Szegedi Napló, amelyet indulásától 1885 augusztusáig az Endrényi Lajos és társa cégnél nyom154
