Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
7. A szegedi nyomdászat 1873–1879
nító-képzőintézeti igazgató magyar nyelvkönyvének különböző osztályok számára készített változatait. Előállította Löw Immánuel zsinagógái beszédeit (pl. az Arany Jánosról szóló emlékbeszédét 1882-ben), de kinyomtatta Garzó Imre hódmezővásárhelyi tanárnak A közoktatás kérdéséhez c. tanulmányát (1880), vagy a temesvári Pontelly István: Szent István első és apostoli magyar királynak nemzet- és honmentő vallási és politikai érdemei c., Makón 1878-ban elhangzott egyházi beszédét. (Szeged, 1879.) stb. Igazán nagy munkák azonban nem kerültek ki ebből a nyomdából a szóban forgó időszakban; azok a Burger-nyomdában, illetőleg az 1880-as években a Bába-nyomda utódaként számontartott Endrényi és társa nyomdában készültek. Burger Zsigmond 1874. évi halála után özvegye kezelésében működött a legrégibb és legjelentősebb szegedi nyomda. Impresszuma: „Burger Zsigmond özvegye nyomdájából.” vagy „Burger Zsigmond özvegye kő- és könyvnyomdájából.” A cégtulajdonos 1874. június 1-től 1879. május 2-ig özvegy Burger Zsigmondné, 1879. május 3-tól 1882. szeptember 30-ig Burger Gusztáv, 1882. október 1-től 1885. augusztus 28-ig Burger Gusztáv és társa a cég neve (a társ: Engel Adolf), 1885. augusztus 28-tól 1896. november közepéig Engel Adolf a cég tulajdonosa. A nyomda 1896. végén beolvadt a Traub B, és társa nyomdacégbe. Burgemé nyomdájának egyik szép terméke még 1874. augusztus 2-ára napvilágot látott: Emlékkönyv a h.-m.-vásárhelyi ref. főgymnasium másfélszázados ünnepélyéről. Kiadta a h.-m.-vásárhelyi reform, egyház tanácsa. Szeged, 1874. E szép, 136 X 210 mm-es kötet 22 és fél X 39 cicerós tükörméretű. Az ünnepélyt augusztus 2-án tartották, egész napos programot szentelve a jeles évfordulónak. A július 30-i keltezésű előszó szerint az ünnepségen már árusították a kiadványt. Ebből is következik, hogy az alkalmazott szedőanyagok még Burger Zsigmond beszerzései lehetnek. A nyomda az emelkedett ünnepséghez méltó kiállításban nyomtatta a füzetet, amely dokumentálta a vásárhelyi református egyház és e főgimnáziumnak a város környékére is sugárzó szellemi hatását. A fedlapon finom körzetbe foglalva olvasható a fentebbi cím. Maga a keret kb. 29 X 44 cicerós. A keret felső részének közepén több elemből összerakott, kb. 6-7 cicerós dísz emelkedik, az alsó rész közepén szintén több elemből álló, kb. 3 és fél cicerós dísz nyúlik lefelé függőlegesen. A körzetelemek Länderer és Heckenast 1843. évi betűmintájában láthatók. A borítón a cím tartalmilag leghangsúlyosabb sorát („Emlékkönyv”) tipográfiailag is a leghangsúlyosabbá tette a nyomda. A sor első betűje egy igen nagyméretű iniciálé (6 és fél X 13 és fél ciceró), amelyben romantikus ízlést hordozó levél- és vonaldíszek fogják körbe az ugyancsak stilizált növényi elemekből rajzolt „E” betűt. Egyes jelentősebb vidéki nyomdák az 1870/80-as években birtokolták ezt a különleges betűsort; a debreceni városi nyomda 1885. évi mintakönyve is bemutatja. (E betűmintát 1991-ben Takács Béla tette közzé, sajnos kicsinyítve.) A vásárhelyi emlékkönyv fedlapjának első sorában a többi betű a Roos & Junge (Offenbach am Main) öntöde Zierschriften Kleine Canon (corps 32), kontúrral árnyékolt, díszes groteszk betűjével azonos (lásd 73). Ugyanezt a betűt használta a Burger-nyomda egy képviselőválasztási cédulán is, a „követválasztási-jegy” sor szedésére. A fedlapon a nyomtatás helyét és évét („Szeged, 1874.”) vékony vonalú, széles groteszk betűből szedték, amely azonosnak tűnik Kner 1890. évi mintalapjának 14. sz. betűjével. Haiman György megállapította, hogy Kner 148
