Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
1. Grünn Orbán Fülöp nyomdájának létrejötte
geden ekkor még nem volt általános. Később a polgári rendbe való felvételt szigorították, kötelezővé tették az írásbeli kérelmezést, a város Gazdászati széke pedig már 1817. január 29-én javasolta a magisztrátusnak a polgári taksa felemelését. A választott község pedig 1825. december 30-i ülésén azt kívánta a magisztrátustól, hogy „ezután a polgárságért könyörgők más királyi városnak szokásaivá s intézeteihez képest a választott község befolyásával vétettesenek be.” A választott község maga elé idézné a kérelmezőket, hogy ily módon meggyőződhessék a folyamodók tulajdonságairól. Ezzel elejét lehetne venni - folytatta az indoklás hogy „alábbvaló sorsú és érdemtelenek is” elnyerhessék a polgárjogot.18 A polgári rendbe Szegeden felvettek száma - a lakosság összlétszámához képest - a fenti korlátozás nélküli időszakban is kevés volt: 1802. május 1.-1804. június 25. között 99 személyt, 1813. november 1.-1819. október 14. között 302 személyt fogadtak polgárrá.19 Grünn Orbán kérelmének benyújtásakor a régi, ún. Schwörtz-féle házban működtette üzemét. 1805 elején azonban megvásárolta Pabstmann József házát. E tényt Dugonics Ádám polgármester jelentette be a városi tanácsban 1805. március 14-én azzal, hogy Grünn Orbánt beiktatta a főtéren álló háza birtokába. 1810 körül Grünn valószínűleg Vedres István tervei szerint új, immár emeletes épületet készíttetett. A klasszicista stílusú ház ma is áll. (Széchenyi tér 13.) 1810 után ebben működött a Grünn- nyomda. A szegedi nyomdászat 175. évfordulójának évében, 1976. október 29-én Dobó József, a Szegedi Nyomda igazgatója ünnepi beszéddel avatta fel az egykori Grünn Orbán-ház falán ekkor elhelyezett emléktáblát. Grünn 1805. évi házvétele elhárította az akadályt a nyomdászmester polgárrá fogadása elől. 1805. március 15-én Jemey Mihály polgár javaslatára, mivel személyesen is ismerte a kérelmezőt és igazolta, hogy annak a Palánkban immár saját háza van, ahol műhelye is áll, a tanács Grünn Orbánt Szeged polgárává fogadta.20 Nem sikerült viszont Grünnek elérnie, hogy a helytartótanács könyvcenzurátust állítson fel Szegeden. A nyomdászmester 1804. április 25-én kérte a városi tanácsot, hogy járjon közbe cenzor kinevezése érdekében. Helyi cenzor esetén nem kellene a kéziratokat Budára szállíttatni, a nyomdai munka gyorsabban, könnyebben menne. Grünn Orbán kérelmét a városi tanács április 27-én pártolólag küldte fel a helytartótanácshoz, amely azonban május 29-i tanácsülésén nem tartotta szükségesnek helyi könyvcenzor kinevezését.21 13
