Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
4 cicerós, kontúrral árnyékolt Schmale Runde Grotesk betűből szedtek. 1876. január 15- től valamilyen Schmale Mediaeval-Versalien betűből állították össze a folyóirat címet. Utóbbi megmaradt a szakközlöny 1877. évi megszűnéséig. A nyomda jó néhány új címbetűje a Scheiter & Giesecke cégnél készültekkel egyező. Ezekről, példákkal illusztrálva, szóltunk a Szeged nyomdaipara az 1850-es évektől 1891-ig c. munkánk 12-15. oldalán, (pl. Schmale magere Egyptienne, az Antiqua- Zierschriften, a Breite Antiqua, a Halbfette-Aldine, Magere Egyptienne, Italienne stb. sorozatok egyes fokozatai.) Az 1872: XLII. te. értelmében Szeged is, mint köztörvényhatóság önállóan intézhette „belügyeit.” Ennek megfelelően szervezeti szabályrendeleteket alkotott, már az 1870-es évek első felében a városi hatóság szervezetéről (1872-ben, ami 1873-ban látott napvilágot), az iskolaszék ügyrendjéről, a városi közgyűlés házszabályairól, a köz- tisztaságról stb. (Utóbbiakat 1873-ban). A közgyűlési ügyrend címlapján a „Közgyűlési házszabályai” sort a Roos & Junge (Offenbach am Main) betűöntöde Zierschriften Kleine Canon (corps 32) betűjével azonosíthatjuk. (73) E betűsorozat különféle fokozatait az 1860-as évek végétől a vidéki nyomdák egy része birtokolta, pl. Dobay János Gyulán működő üzemében már 1869-ben használták. Az említett szabályrendeletek szövegbetűje: a város hatóságának szervezetét 82 oldalas kötetben rögzítő szabályrendelet a Bauersche Giesserei Antiqua 220 f 12 pontos fokozatával egyező, az említett többi, kevésbé terjedelmes szabályrendeletet (a köztisztasági szabályrendelet csak 8 oldalas) az előbbinél szélesebb betűképet mutató, ugyancsak a Bauersche Giesserei által előállított Antiqua 147 f cicerós fokozatával azonos betűkkel szedték. (74) A törvényhatósági közigazgatás kifejlődése magával hozta az iratok új kezelési rendjét. Azonos kérdésekben különböző időpontokban keletkezett iratok összegyűjtésére Előadási íveket rendszeresítettek. Szeged város levéltárában az első fennmaradt Előadási ív egy 1870-ben indult, de 1872-ben lezárult ügy iratait fogja össze. Előlapján (206 X 342 mm) léniakeretbe (40 és fél X 68 és fél ciceró) foglalt, léniákkal kialakított rovatokból áll, amelyekbe az előnyomtatott tételekhez tintával beírták az irat tárgyát, az irat elintézésére (egyeztetés, kiadás, kezelés, őrzés stb.) vonatkozó adatokat, a tanácsülés dátumát, az azon részvett vezető városi tisztviselők nevét. Az ügyirat elintézésére vonatkozó rovatok („Kiadatott”, „Tisztáztatott”, „Egyeztetett” stb.) a Bauersche Giesserei Antiqua 46 f mitteles, az „Előadás tárgya”, a „Tanácsi határozat” szavak a Juxberg-Rust vagy a Bauersche Giesserei Schmale halbfette Antiqua terciás, a „Csomag”, „Másodcsomag” stb. kifejezések annak mitteles fokozatával egyezők. Az előadási ív alcíme, „Szab. kir. Szeged város tanácsánál” sor betűi azonosak a Bauersche Giesserei Kursiv 51 f betűjének textes fokozatával. A „Tanácsülés” szót a Scheiter & Giesecke öntöde Modern fette Antiqua Mittel (14 Punkte) betűjével egyező betűkből állították össze. (75) Ez az Előadási ív igen gondos, jó nyomdai munka, amit a léniák kifogástalan elhelyezése és illesztése is igazol. Az Előadási ívek a későbbi időszakokban a rovatok és kivitelezés tekintetében is többször változtak. Utóbbi főleg akkor, ha a korábbihoz képest másik nyomda állította elő. A Burger-nyomdában az Antiqua betűcsalád számos tagja mellett az 1870-es évek elején a korábbinál nagyobb mértékben tűntek fel a jellegzetesebb betűképet hordozó, ún. mediaeval típusú betűk. Ezek széleskörű elterjedésében jelentős mozzanat, hogy 138
