Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
ban 1850. december 10-én mondott beszédét tartalmazó kis könyv. 139 X 210 mm méretű, 22 X 34 cicerós szedéstükörrel készült, 24 oldalas fűzött mű, igen gondos munkával előállított nyomdai termék. A fedelén elhelyezett sorokat díszes keretbe foglalták, amelynek sarkai egyeznek Länderer és Heckenast nyomdájában előállított Életképek c. folyóirat fedlapján látható sarokdíszekkel. A sarkokat összekötő finom vonalas díszek is láthatók Länderer és Heckenast 1843. évi mintájában.58 (47) 47. ábra A kötet szövegbetűje Beimel és Kozma 1846-os mintájának Római hetük Tíz (Garmond) fokozatú betűjével azonos. Az előszóban a sorok között kb. 4 pontos, a beszédszövegben kb. 2 pontos sortágítás látható. Az előszó és a beszédszöveg kiemelt részeit az Egyetemi Nyomda ismeretlen kiadású évű betűmintájának No. 65. Garmond Cursiv Englisch betűjéből szedték. (48) A fejezetcímek Beimel és Kozma 1846. Keskeny egyiptomi betűk Tizenkettő (Ciceró) fokozata kurrenséből valók. Az impresszumot a fedél hátlapján helyezték el. A főszöveghez csatlakozó jegyzetek és a javítások jegyzéke az utolsó, a 24. oldalon láthatók. Az előbbi 10, az utóbbi 8 pontos Beimel és Kozma-féle Római betűkből való. A cím nélküli bevezető rész iniciáléja (3. oldal) az Egyetemi Nyomda 1842. évi mintájának No. 21. Doppel Cicero Antiqua Parisier ver- zálisából szedett. Érdemes megjegyeznünk, hogy a jegyzetek sorszámait mind a szövegben, mind a jegyzetekben törtszám felső részéből szedték. Ezt a megoldást a korábbi Grünn-nyomtatványokon nem láttuk. A kötet igen szép, az 1840-es évek hazai tipográfiai divatjának megfelelő, korszerű nyomdai munka, amely kitűnik tiszta nyomásával is. Az osztrák kormány 1851. évi oktatásügyi rendelkezése (Organisations-Entwurf) értelmében a gimnáziumoknak évente nyomtatott évkönyveket kellett kiadniok, tartalmukat is meghatározta a rendelkezés. Ennek folytán jelentősen eltértek az 1848 előtti, 110
