Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
1. Grünn Orbán Fülöp nyomdájának létrejötte
A Napóleon elleni háborúk gabonakonjunktúrát és számos kézműipari, sőt manufakturális vállalkozás fejlődését teremtették meg, illetve segítették elő Magyarországon. A szellemi alkotómunka bilincsei is kezdtek lazulni az új század elején, erőre kapott az egyházi, majd a felvilágosodás eszméit továbbhordozó irodalom. Ennek fényében, továbbá a már említett helyi szükségletek alapján 1801-ben már sikerrel járt Grünn Orbán Fülöp szegedi nyomdaalapítása. Grünn Orbán Fülöp Komáromban született 1765-ben és Szegeden halt meg 1828. január 24-én.9 A nyomdászszakmát nem Komáromban tanulta: 1780 körül, amikor Grünn inaséveit töltötte, Komáromban nem működött nyomda. Valószínűnek véljük, hogy Grünn az Egyetemi Nyomda 1777. után Nagyszombatban maradt részlegében tanulta a szakmát. (Mária Terézia 1777. február 10-i rendeletével Nagyszombatból Budára helyezte át az egyetemet. Vele költözött az univerzitás nyomdájának jelentősebb része is. Nagyszombatban csak a „filiája” maradt, amely 1797-ig működött. A megosztott nyomda egyazon prefektus igazgatása alatt állt.)10 Már akkor érdeklődést tanúsított a nyomdászat mélyebb szakmai problémái iránt. Jó szakemberré igyekezett válni. Erre utal az is, hogy előbb Budára, majd Bécsbe ment. Ott - saját feljegyzése szerint - 1795. március 12-én megvette (élete további időszakában is megőrizte) az ENDTERS-féle híres nyomdai szakmunkát, amely 1733-ban Nümbergben jelent meg. (Die Wol-eingerichte- te Buchdruckerey, mit hundert und ein und zwanzig Teutsch-Lateinisch-Griechis und Hebräischen Schrifften, vieler fremden Sprachen Alphabeten, musicalischen Noten, Ca- lender-Zeichen, und Medicinischen Characteren, Ingleichen allen üblichen Formeten bestellet, und mit accurater Abbildung der Erfinden der löblichen Kunst, und einer summarischen Nachricht von den Buchdruckern in Nürnberg ausgeziert.)" E könyv - pontatlan címleírással - szerepel Grünn Orbán 1826. július 21-i leltárában is, a nyomdához tartozó könyvtár harmadik darabjaként. A negyedik helyen található egy másik híres 18. sz.-i nyomdászszakkönyv a következő, esetleg nem pontos címleírással: Bey der lobi. Buchdruckereykunst nöthige und nützige Anfangsgründe et in 8° Leipzig bey Chris. Fried. Gessner. 1743. (Nem volt módunk az itt írt cím ellenőrzésére.) A leltár szerint Grünn birtokolta Joannes Németh: Memoria typographiarum c. említett művét, az Egyetemi Nyomda 1824. évi betűmintakönyve is fellelhető a nyomdához tartozó könyvtárban. Első szegedi nyomtatványai is azt igazolják, hogy Grünn jól felkészült nyomdászként létesített officinát Szegeden. A továbbiakban is igyekezett fenntartani szakmai igényességét. Grünn Orbán helyesen látta, hogy sem a környező vármegyékben, sem Szegeden nem működött nyomda, amely pedig kinyilváníthatná a tipográfia segítségével a nemesség hazafias érzéseit, ugyanakkor kiváltságaihoz való ragaszkodását, valamint Szeged polgári, gazdasági, igazgatási, szellemi stb. törekvéseit. Joggal remélhette tehát, hogy nyomdája megélhet. Komolyabb versenytől nem kellett tartania, mert i 801-ben Szegedhez legközelebb csak Kalocsán, Temesvárott és Nagyváradon működött officina. A nyomda fennállását tudató, nyomtatott hírközlést, a Tudósítás !-t, amely 1801. november 25-i dátumú, elküldte Szeged város tanácsához, a környező vármegyék nemesi közgyűléseihez; Szeged tanácsának, Békés, Csanád, Csongrád megyék nemesi közgyűléseinek iratai sorában is megtalálhatjuk. E dokumentumban Grünn leírta, hogy - sok nehézséget leküzdve - tökéletesen kitanulta a nyomdászat szaktudományát. Elve Szeged tanácsának „nagyszívűségével”, amely a „közjó boldogítása iránt” buzog, a haza hasznára is kíván 10
