Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Barna Gábor: Két világ határán
vagy létre nem jött házasságok rejtőznek. Végső soron megbomlott lelki és társadalmi egyensúly, zűrzavar áll. Ezt próbálja meg a régi ember értelmezni, a harmóniát pedig minden eszközzel: szóval, imádsággal, összetett és bonyolult cselekvési formákkal, változatos és rendkívüli eszközök igénybe vételével helyreállítani. A harmónia megbomlása mögött pedig minden esetben a Gonosz és földi segítői, vagy a megszokott normáktól különböző emberek állnak. Ők két világ között, mintegy a tornácon léteznek és közlekednek, szabadon átlépve az immanens és a transzcendes határát bizonyos alkalmakkor (például Luca napkor, napfelkelt előtt, gyermek születésekor) és kitüntetett helyeken (például keresztúton, templomban). A tér és idő, a társadalmi környezet koordinátáinak felemlegetése a történetekben hitelesít és aktualizál. A helybeliek, a bennszülöttek számára az ismert jelenségek révén, talán másként kifejtve, mint ahogyan a könyvben olvassuk. A történeteket lejegyző vagy olvasó ember számára ugyanis már értelmezni is kell a történeteket. Azaz szórakoztatva a misztikum a fabulosum és a fascinosum által, s mindig intve-nevelve is a megbomlott harmóniáról, annak helyreállítási kísérletéről szóló, gyakorta szabályként megfogalmazott szövegek révén. A norma, a szabály betartása ugyanis elengedhetetlen feltétele a rend helyreállításának. Ebben a régiesnek tartott világértelmezésben különleges alakok: ördön- gösök, tátosok, tudós pásztorok és kocsisok, gyógyítók és ráolvasok, bábák, jövendőmondók, nagyerejű hetvenkedők segítik az értelmezést. Ők nem szélhámosok, csupán egy másik világ alakjai. Egy más tartalmú elbeszéléskultúra figurái. Róluk olvasva úgy tűnhet, hogy a Veszett Sándorok világa már a múltté. Elsüllyedt a feledés és felejtés tengerében, ilyenekben ma már senki sem hisz. — Csakugyan? Lehet, hogy világ mai értelme- zéséhöz nem a boszorkány képzetkörét hívjuk segítségül, de a misztikum, a rendkívüli, a mágia, a transzcendes iránti igény nem tűnt el, csak másban ölt testet: áltudományos hiedelmekben, ezoterikus tudásban. Az egyén és a közösség problémái sem változtak tartalmukban: egészség, szerelem, születés, halál problémái megmaradtak, s egy technikai civilizáció korának megfelelő nyelven, szövegformákban jelennek meg. De milyen jó rácsodálkozni ezekre a történetekre, elolvasni olykor az élőbeszéd esetlegességeit is tükröző, a tájszólást fel nem adó szövegeket. Egy letűnt időszak szétszóródott tükörcserepeit. Köszönet érte a gyűjtő Polner Zoltánnak, s a munkáját megjelentető kiadónak. . Szeged, 2001. Pünkösdjén Barna Óabor néprajzkutató 5