Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
akkó ezt a lapot fő kék bontani. És ezt a lapot én főbontom, aszongya, akkó óriási bajok keletkeznek. Olyan vihar fog dühöngeni, hogy széthordja a házak tetejit. Csak az bonthatta vóna fő, aki leragasztotta. Az a törökszentmiklósi ember.” Deák József a következőket állította: „Volt egy nagy fekete táblájú könyve, és abból tanulmányozta a tudását. A monda szerint azt a könyvet ő halála előtt megsemmisítette. Hogy égette-e, dobta-e, vagy mit csinált vele, csak rá nem találtak ara a vastag könyvre.” Mindketten gyógyítók voltak, így hát táltosnak, legalábbis boszorkányoknak tartotta őket a nép. Öröklött vagy tanult tudásukról sokféleképpen vélekedtek adatközlőim. Legpontosabban erre a választ Székely Imre fogalmazta meg: ..Kérem, ezt nem is ángyon kell vitatni. Mindenki a tudását, aki am it tud ilyesvalam it, a születésénél hozza magával. Aki pedig nem a születésnél jut hozzá, hanem másképp, merezek irtó szenvedésekké múlnak ki.” A törökszentmiklósi embertől ellesett tudás messze földön hímevet hozott Veszett Nagy Sándornak, de Sinka István híre sem múlt el nyomtalanul. Talán ezért is mondhatta róluk Berezvai Ferenc: „Nincs az az orvos, állatorvos ma se, aki ezt meg tudná tenni, amit megtesz a Sinka vagy megtett ez a Veszett Sándor. Nincs mámmá a fődön olyan ember, aki ezt meg tudja tenni.” Zombori í*i$tu (Moroskíe) A tudós ember alakváltoztató tudományáról a marosleleiek is tudtak. Veszett Nagy Sándorhoz hasonlóan a masorlelei ördöngös is akkor változott át kutyává, amikor akart. Az adatközlő kérdésemre nagyapjának történetét mondta el, ezzel mintegy körülhatárolta a hiedelemmonda keletkezésének időpontját. A városba utazókat elkerülő fehér kutyában az egykori szemtanúk Zombori Pistát vélték fölismerni. „És mire leértek a Tisza-partra, akkorára Zombori Pista ült azon a karón, amelyhez a kompot úgy kikötötték. Ott volt már lent, de mint élő ember. Biztos volt abban, hogy ez a kutya, ez Zombori Pista volt.” (Balogh István) Bartuk Ágnes a kevesek közül való volt, akiket a néző és a táltos megjelöléssel egyaránt illethettek a község lakói. Erejét tekintve női táltos volt, ilyen pedig eddig még nem került elő Csongrád megyében. A róla kialakult legendát annak köszönhette, hogy „beszélgetött a holtakkal is", és viaskodott a nálánál sokkal erősebb férfiakkal. n. ' ' N : 262
