Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Hetvenkedők (Vasgyúró – Vass Laci bácsi)
Azt is mondta, hogy abba az időszakba ki vótak adva házakhoz. O utána mondom én is. De asszonynép, aszongya, az vót. Aszongya, vót egy olyan öregasszony, ha el tudjátok képzelni, úgy ültük körül. Körülültük az öregasszonyt, olyan kövér vót. Öcsém, nem köllött ott fűteni, olyan meleg vót annak a háta. (Ncparáczki Pál) 23. Egyször amikor főgyütt ez a kommunizmus aszongya, egy koma fölállt az asztalra, és elkezdőit programolni. Valaki messziről lelühette, mert a cárok ellen beszélt. (Molnár József, 1925.) Ifraitthon 24. Ez mögtörtént biztosan, különben nem meséte vóna el. Aszongya, mikó gyüttek hazafelé Oroszországbul, vót egy törökkanizsai barátja. De az már az éhségtül mögvakult. Oszt ű gyütt, amaz mög fogta a kabátját háturul. Osztán aszongya, éneköltem, mint a kódusok az úton. „Szalad körösztül a tehén a sáson, lityög-fityög a pi.. .ja a szádon.” Nem értötték azok, hogy én mit énekölök. Hordták neki az önnivalót. Aszongya, így gyüttünk Moszkváig. Onnat oszt úgy hoztak haza autóval. (Molnár Jószef 1925) 25. Tizenhétbe, hogy vót a háború, oszt mikó hazakerűtek, mesélte, hogy Földeákon, az állomáson várta mindönkit az anyukája. Ölelgették, mindön. Hát az én anyukám? Hát az én anyukám hun van? Hun van? Hát épp azt vöszöm észre, hogy a nyakamba van. Ott ült a nyakába az anyja, aszongya. (Nacsa Gábor) 26. Gyüttem hazafelé a forságbul. Mikó anyám mögtudta, valaki jelözte neki, hogy gyiin a Laci fia hazafelé. Aszongya, szaladtam anyám elébe. Láttam. Hát, aszongya, mikor odaértem hozzá, elkaptam, mögcsókoltam. Hát egyször, aszongya, keresőm az anyámat, nem találom. Hát fönn ült, aszongya, keresőm az anyámat, nem találom. Hát fönn ült, aszongya, a hátizsákomon. Fölugrott a hátizsákra örömibe az anyja. (Kúrái János) 27. Aszongya, mikor mögérköztem a hadifogságbul a földeáki állomásra, a karomon ült az édösanyám. Oszt olyan könnyű vót, mintha sömmi se lőtt vóna. Oszt kérdöztem mindönkitül, nem láttátok az édösanyámat, hogy hun 22. 224
