Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Hetvenkedők (Vasgyúró – Vass Laci bácsi)

hogy erősnek gondolta magát, mert mindég olyannak képzelte magát. Én már csak sokára tudtam mög, hogy miért hívják ezt Vasgyúrónak. Nem az igazi neve, aszonták. Hát én nem dolgoztam vele, nem birkóztam vele. Olyan jó karosnak látszott. /Bozó Máté/ 25. Hallja, én arrul nem tudok. A nevit hallottam, de annyira én nem tudom. Azt mondták, hogy ilyen kóborgó vót az. Nem a lakásán lakott, hanem sok­szor a temetőbe, ott aludt. Mög politizált. De bizony politizált, úgyhogy mikó mitőllink elvitték a gépet, hát ű járt ide az uram nyakára, hogy ekkor hozzák vissza, mög akkor. Lögyön nyugodt, tudja biztosan, hogy vissza­kapja. Cséplőnk vót, traktorunk vót, oszt annak idején elvitték. De nem hoz­ták vissza. Mondta az én uram neki, hogy nem lösz abbul semmi se, az mán odaveszött. Azt mondták rúla, hogy nem olyan százszázalékos. (Ürmös Lajos né) A szögedi kincstár őre lösz 26. Hallottam rúla, ismerem is. Hát jó embör különben, csak dógozni hun itt, hun ott. Most éjjeliőr a téeszbe. Az apja olyan erős embör vót, oszt azt nevezték Vasgyúrónak. Az is egy kicsikét olyan szalajtós vót, de ez is az! Inni nem iszik szeszes italt, csak üdítőt iszik, süteményt azt mög öszik annyit, hogy rengeteget. Mindég ilyennek ismertük, ilyen szalajtósnak. Szóval tud mindönfélit. Tudja, hogy a világon melyik a legidősebb fa, mög mindönt. Az mindönt tud. Olvas. Tele van a zsebjei újsággal. Lent a válykos gödrökbe csinált magának szállást, ott aludt. Vót mikó üldözték a rendőrök és össze is kötözték a kézit. Kérőm szépen a rendőrök beszélgettek az én bá­tyámmal, és ű mög összekötött kézzel átugrotta a sövényt. El is menekült. Amúgy mög mindönt tud. Például mond olyat is, hogy majd ű mög fogja csinálni, hogy itten a Mezőkemél lösz ez, az. Iroda mög mindön, majd ott dógoznak a csanyiak. Ottan lösz a fölvásárlás, de most már ott is van. A fe­lesége Szél Júlia vót. Valahogy összegyütt avval akislánnyal. Fiatal kislány vót és elvötte. Akkó lőtt kiosztva a házhely. Űneki Pókföldön vót a házhe­lye. Ott csinált egy vermöt magának és ottan teleltek a verőmbe. Ilyen fődgunyhóba. Ott szült mög az asszony. Házat nem építött, csak egy fődgunyhót, egy vermöt. Ez már a fődosztás után történt. Ő sajátmaga is azt mondja, én vagyok a Gyúró. Sövényházán laktak ezök. Aszongya, hogy ű hozta mög ezt a jó helyzetöt a parasztságnak. Ü intézte eztet, hogy ne napfőköttiil napestig dógozzanak. A nyolc óra hossza elég. (Forgó Antal) 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom